Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - III. közl. 33

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 39 több káraiért kárpótlást nyerhessen. A gyalui várt Bocskay alatt veszté el, és alkalmasint a főispánságot iá ekkor. A bécsi béke szerezte meg Sennyeynek az amnestiát, s így tért vissza Erdélybe. A Bocskay halála után nagy tényező volt Rákóczi Zsigmond fejedelemmé választásában. Ez 1607. márczius 28 án kinevezte az erdélyi hadsereg fővezérévé, országgenerálisnak, vagy is mint a diplomában áll : »utánunk való főgenerálisunknak.« Ezen év május havában az ország által felküldetett mint követ a császárhoz Prágába, és ugyan e tájt visszakapja Gyalut. Báthory Gábor alatt is mint consiliarius, a sergek generális kapitánya, és egy versben mint követ is szerepel. E fejedelemnél nem állott kegyben. 1609. ápril 29-én Báthory őt harmadmagával megbízta a székely armalisok s más privilégiumoknak vizsgálat alá vételével, mely megbízatásban egynehány hóig működött. 1610-ben a Kornis-és Kendi-féle összeesküvés főrészese. Midőn Kornis Boldizsárt elfogták, Sennyey szaladással menekült, s Magyarországra futott ki. » 1610. die 4. Április a fejedelem parancsolatjából a kolosváriak foglalták el Gyalut Sennyey Pongrácztól.« Báthory notáztatta az 1610. beszterczei országgyűlésen. Kiszaladása után II. Mátyás király őt tanácsosává nevezte ki, havonkénti 100 tallér fizetéssel. 1611-ben szövetkezve látjuk Forgács Zsigmonddal, Segesvári Bálint krónikája szerint: »1611. 19-ik Iulii jőve Kolozsvár alá nyargalni Magyarországból Sennyey Pongrácz és Rákóczi Lajos.« A Szebenben 1612-ben május 15-re hirdetett országgyűlés által újra notáztatott. Neje özvegynek áll írva 1614. »feria 6a prox. post dominicain Quasimodo« kelt oklevélben. Róla azon javaslatban, melyet a császári biztosok Erdély szervezetére 1603-ban készítettek, mely időben a cancellári állásra ő volt kinézve, ily sorok állanak : »Eur. Agt. können wir aber hierbei nicht bergen, dasz gleiclrwol bey desz Senney und Bornamizza Person auch allerley Bedenken fürfallen, uftter andern aber, dasz beide sehr geizig und eigennüzig der Senney aber allen consiliis auf die alten schedlichen Breuche, vermeinten Privilegien und Freiheiten desz hungrischen Adels, so mehr Freiheiten u. Ungerechtigkeiten sein, als nur Stabilirung einesz guten Regiments und Polizei dienstlich gehet und dringet.« Neje volt Dobszay Anna, Dobszay Jánosnak Spáczai Annától született leánya. E nő Kolosmonostoron van eltemetve, hová fia, Sennyey István, 1625. febr. 21-én temetteté el. ') 1) Kutforrások : Woljg. Hethlen, Hist. - Szilágyi, Erd. Orsz. Emi. - Századok 1873. évf. — Tört. Tár 1878. évf. — Segesvári Bálint, Krónika. —- lus. Com. Kemény, Dipl. Tr. — Gr. Kemény és Kovács 1st., Eni. Tort. Tára. — Trausch, Clcronicon. Milcó Ferencz, Iliit.