Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Az oláh nyelv és nemzet megalakúlása írta dr. Réthy László 732

TÖRTÉNETI IRODALOM. 849 mutogatja fel Réthy, mely viszonyok az előbb megérintett események után fejlődtek ki. Ezekben a vlacb népelem mindég a társadalomnak másod, mozgó, pásztorkodó szerepét, a bolgár, a szerb, a görög, a dalmát parti román elem pedig az első, a földmivelő és városi szerepet viseli. S a bol a nagy egyházi szakadás után a katholikus szlávok a keleti egyházzal érintköztelc, ott a vlach nevezet a schismatikust, azaz a keleti egyházhoz tartozót, bélyegzi vala. A vlach vagy oláh név tehát, a mint Réthy a 129., 130. lapokon mondja, a külömböző népi és társadalmi változások folytán előbb az elrománosodott illyr (és thrak) lakost jelentette volt ; azután az oláh név pásztoréletűt jelzett ; a katholikus szláv pedig néha a görög egyházhoz tartozót nevezte oláhnak ; valamint a török is olykor általában a keresztyénben csak oláhot látott. — Már a 110-dik lapon megjegyezte volt Réthy, hogy a déli nomád oláhnak Icutzo-vlach neve tulajdonképen a török köcsii-vlach volna, mert köcsü török sző ; köcsürmek költözködni. Hozzá tehetem, hogy göcs tViriek annyit tesz, mint lakást változtatni, göcs evi kunyhó, mintegy »göcsnek háza«; göcsürmek pedig nem költözni, hanem költöztetni. Ebből a török göcs-ből, melynek g hangja keményebb, mint a görög gamma, a görög csakugyan a Jíoí>r£o-szót képezhette. A YI. fejezet tartalma : Oláhok vándorlása Erdély felé. Oláhok, magyarok, szászok. »A népek vándorlásában következetesség van, úgymond Réthy a 133. lapon. »A honkeresés s a megállapodás a népek egész lényegéből folyik, s kedvező viszonyok között kivándorló és menekülő népek régi hazájuk természetének megfelelő új hazát fognak keresni.« — Ha megfigyeljük az ismeretes népköltözéseket, alig fogjuk találni, hogy a honkeresés és megállapodás a népek lényegéből, vagyis afféle ösztönből foly, milyen a madarakat készti költözésre. A régi hazája természetének megfelelő új hazát egy nép sem indúl keresni ; mert miért is hagyná el a régi hazát, a melyben jól folyt az élete ? Mindég külső ok hajtja ki a népet régi hazájából, s ott állapodik meg, a hol lehet, nem a hol szeretne. S a nép vagy alkalmazkodik az új hazához, vagy elpusztúl. Azután észre kell venni a külömbséget a hadastúl való népköltözés és az egyes emberek hivatott vagy hívatlan költözése között. Ama költözés lakást foglalni kénytelen, tehát erővel foglal az előbbi lakosság akaratja ellenére ; ez a kész, legalább tárt helyre megyen, az előbbi lakosság akaratjával vagy elnézésével. Más volt bizonyosan a gótok, a magyarok költözése, s más az oláhok, a czigányok költözése. A pásztorkodó oda költözik, a hol legelő van, melyet más nem használ, akár hijják, akár nem hijják. Eleinte vendégnek