Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Az oláh nyelv és nemzet megalakúlása írta dr. Réthy László 732

742 TÖRTÉNETI IRODALOM. érzi magát, illőjártával otthonossá, lesz. Már a szántóvető csak oda költözhetik, a hová hijják. Egyáltalában pedig mindenféle költözés oda tart, a hol üresség van ; mint az árvíz arra tart, a merre lejtőség van. »A magyarság, mint keletről érkező nép, új hazájában olyan viszonyokat talált, melyeket volgamenti ós déloroszországi hazájában nem ismert volt. Nyelve itt gyarapodik, új viszonyok, űj fogalmak neveivel.« (135. 1.) — Nem ártott volna itt a viszonyokat természetiekre és néprajziakra osztani. A természeti viszonyok a Volga mentén és déli Oroszországban igen hasonlók a Duna-Tisza menti viszonyokhoz. A néprajzi viszonyok annyiban mások lehettek, mennyiben ott a magyar nép török-csuvas népekkel jutott érintkezésbe. Ámde ezen viszonyok is meggazdagíták a magyar nyelvet, mert az bizonyosan ott vette fel az ökör, borjú, tinó, teve, oroszlán, borz, daru stb., a búza, árpa, alma, kender, tenger stb., a kalpak, dolmány, csizma stb. szókat. Déli Oroszországban már a halicsi szlávokkal is volt dolga a magyarságnak, mely a szláv rabszolgáit görög kereskedőknek adogatá el a Feketetenger partjain. Egyébiránt ezen tárgy nem is ide való, csak a mennyiben felvilágosít. »Lehetséges, mondja R. a 136., 137. lapokon, hogy a rumënség, mint oláhság, már első királyaink idejében szállingózni kezdett Erdély felé ; sőt meglehet az is, hogy már a vezérek ') korában rumön nyelvű oláhság élt együtt szláv pásztor népekkel, a mit bizonyítani ugyan nem lehet, de ha lehetne is, ennek a kérdés meritumára nézve semminemű jelentősége nem volna. Aunyi bizonyos, hogy a rumënség beköltözött balkáni pásztornép, melynek zöme Erdélyt már mint Magyarország kiegészítő részét találta, állami szerkezettel, intézményekkel, magyar, székely, szász lakossággal.« Valamikor alkamlaztatott az oláh név olyanra is, a ki nem beszélett rumenűl, de az csak a XII. XlII-dik században történt. Eleinte az oláh egyedül rumenűl beszélőt jelentett. Az a kűlömbség »rumenűl beszélő« oláh s »nem rumenűl beszélő,« de pásztorkodó szerb vagy bolgár között a magyar fejedelmek korában (890—997-ig) még ismeretlen vala. Eddigi tudomásunk szerint az oláh népnév 976-ban említtetik meg legelőszőr, mégpedig csak a Balkánfélszigeten ; s az első oláh nevű helységről ugyanott csak 1013-ban hallunk. Minden tanúság, mely 1200. után említi meg az oláhokat 1) Vezér helyett bizonyosan jobb volna a fejedelem szó. A görög (toyo)V is fejedelem, nem vezér s Konstantinus Porphyvogenitus arehonnak nevezi a magyar fejedelmet.