Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Az oláh nyelv és nemzet megalakúlása írta dr. Réthy László 732

742 TÖRTÉNETI IRODALOM. érzi magát, illőjártával otthonossá, lesz. Már a szántóvető csak oda költözhetik, a hová hijják. Egyáltalában pedig mindenféle költözés oda tart, a hol üresség van ; mint az árvíz arra tart, a merre lejtőség van. »A magyarság, mint keletről érkező nép, új hazájában olyan viszonyokat talált, melyeket volgamenti ós déloroszországi hazájá­ban nem ismert volt. Nyelve itt gyarapodik, új viszonyok, űj fogal­mak neveivel.« (135. 1.) — Nem ártott volna itt a viszonyokat természetiekre és néprajziakra osztani. A természeti viszonyok a Volga mentén és déli Oroszországban igen hasonlók a Duna-Tisza menti viszonyokhoz. A néprajzi viszonyok annyiban mások lehettek, mennyiben ott a magyar nép török-csuvas népekkel jutott érintkezésbe. Ámde ezen viszonyok is meggazdagíták a magyar nyelvet, mert az bizonyosan ott vette fel az ökör, borjú, tinó, teve, oroszlán, borz, daru stb., a búza, árpa, alma, kender, tenger stb., a kalpak, dolmány, csizma stb. szókat. Déli Orosz­országban már a halicsi szlávokkal is volt dolga a magyarságnak, mely a szláv rabszolgáit görög kereskedőknek adogatá el a Fekete­tenger partjain. Egyébiránt ezen tárgy nem is ide való, csak a mennyiben felvilágosít. »Lehetséges, mondja R. a 136., 137. lapokon, hogy a rumën­ség, mint oláhság, már első királyaink idejében szállingózni kez­dett Erdély felé ; sőt meglehet az is, hogy már a vezérek ') korá­ban rumön nyelvű oláhság élt együtt szláv pásztor népekkel, a mit bizonyítani ugyan nem lehet, de ha lehetne is, ennek a kérdés meritumára nézve semminemű jelentősége nem volna. Aunyi bizonyos, hogy a rumënség beköltözött balkáni pásztornép, melynek zöme Erdélyt már mint Magyarország kiegészítő részét találta, állami szerkezettel, intézményekkel, magyar, székely, szász lakos­sággal.« Valamikor alkamlaztatott az oláh név olyanra is, a ki nem beszélett rumenűl, de az csak a XII. XlII-dik században tör­tént. Eleinte az oláh egyedül rumenűl beszélőt jelentett. Az a kűlömbség »rumenűl beszélő« oláh s »nem rumenűl beszélő,« de pásztorkodó szerb vagy bolgár között a magyar fejedelmek korá­ban (890—997-ig) még ismeretlen vala. Eddigi tudomásunk sze­rint az oláh népnév 976-ban említtetik meg legelőszőr, mégpedig csak a Balkánfélszigeten ; s az első oláh nevű helységről ugyanott csak 1013-ban hallunk. Minden tanúság, mely 1200. után említi meg az oláhokat 1) Vezér helyett bizonyosan jobb volna a fejedelem szó. A görög (toyo)V is fejedelem, nem vezér s Konstantinus Porphyvogenitus arehonnak nevezi a magyar fejedelmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom