Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - IV. közl. 700

GR. LÁZÁR MIKLÓS. ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 701 utasítá ekkor. Bánffynak a Kemény János fejedelem fellépésére is befolyása volt, ő liivta bejövetelre és midőn Kemény sereggel az országba jött az 1660. év végén, Bánífyt küldötte Barcsayhoz Görgénybe és általa bivta fel Barcsayt személyes találkozásra. Kemény Jánosnak is Bécsbe küldött követje volt 1661-ben; e követsége alkalmával a császár által gyémánttal kirakott arany éremmel ajándékoztatott meg. Követségéből akkor érkezett vissza, mikor az Ali basa táborának berontása miatt Kemény Kolosvár alá húzódott, és azután a Máramarosba visszahúzódó Kemény seregével, a bonczidai táborból Husztra ment ki. Husztról, hol azon tanácsadók egyike volt, kik a bejövetelt nem tanácsolták, Kemény­nyel együtt jött vissza Erdélybe. A nagyszőllősi csata után, mely­ben részt vett, Bethlen Farkassal Béldi Pál bethleni várába menekült, és mint egyik feje a Kemény Péter által szervezett pártnak, e várat még azután is vonakodott feladni, mikor már párt­hívei Görgényt Apaffi birtokába juttatták. Kemény Simon érde­kébe működött a párttal, mely Bécsbe követet is küldött : »nehogy az udvar az erdélyi erősségekből kimozdítsa az őrséget, inkább újítsa meg azokat«. Apaffi nótáztatta őt a Görgény-Szentimrén 1662. márcz. 10-kén tartott országgyűlésen. Midőn a Kemény Simon ügye támogatása gyengülni kezdett, határozta el magát egyezkedni Apafiival, »ha ezzel beszélni megengedtetik neki, s a Kemény Jánostól nyert javak háborítatlan birtokában meghagyat­nak.« A kolosvári táborban történt az egyezkedés 1662. május havában, ennek megtörténte után visszamenve a várba, egynehány hétig még innen levelezgetett Kemény Simonnal, de a dolgok nem folyván kedve szerint, a várat az ott vele volt pártfelekkel oda­hagyá, s kiment az Aranyos-Medgyesen tartózkodó Kemény Simonhoz. A marosvásárhelyi országgyűlés 1663. szept. 24-kén Zólyomi Miklós gyalui várát inscribálta neki 25,000 ftban, melyre ő a következő évben még 10,000 ftot adott; ez időben őtmintcon­siliariust is felmutatva látjuk. A vasvári béke után Apaffi 1665. elején felküldte Bécsbe, hogy a császár tiltsa be Bákóczy Ferencz­nek a fejedelmi czím viselését, hogy a protestánsok üldözésére ne engedje magát csábittatni, s eszközölje ki számára az athname kiadatását, meg hogy a követség által munkáltasson oda, hogy a váradi basa tovább ne terjeszkedjék, mely követségéről a szep­tember havában Badnóthon tartott gyűlésen számolt be. A Fejér­vártt 1666. szeptember havában tartott országgyűlés folyama alatt Apaffi kinevezte őt Ebeni helyére Kolosmegye főispán­jává, kolosvári kapitánynyá, és Szamosujvár főkapitányjának ;a x) Ezeu országgyűlésben követelt ö elégtételt székelyhídi Paekó Kristóftól, ki Szalánczy István veje, ki Erdélyről egy históriai munkát is SZÁZADOK. 1887. IX. FÜZET. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom