Századok – 1887

Értekezések - KOMÁROMY SÁNDOR: Thurzó Mária végrendelete és Beniczky Péter a költő - II. közl. 321

ÉS BENICZKY PÉTER A KÖLTŐ. 339 kedett s azon indokból, mert Mária határozottan ki nem jelentette, hogy az aláírandó okirat tartalmazná utolsó akaratát, sőt több tanú egyező vallomása szerint sajátkezűleg készített végrendelete létezett ; továbbá mert Beniczky visszaélve bizalmi állásával, az özvegyről maradt készpénzt s más drágaságokat, nem a rokonok között osztotta ki, mint kellett volna, de saját javára fordítá s különben is Vizkeletkyné a legnagyobb szeretettel viseltetvén attyafiai iránt, még életében kijelentette bizonyos oklevelében, hogy Ujfalussy András lesz utolsó akaratának végrehajtója s igya jelen esetben okvetetlenül csalárdság és álnokság forog fenn :— 1666. év február lG-án meghozta az Ítéletet, melynek értelmében Thurzó Mária végrendelete érvénytelennek nyilváníttatott s mivel az is bebizonyult, hogy az örökösök mindjárt annak fölbontása alkalmával, később pedig hiteles helyen is protestáltak ellene, kimondatott, hogy az özvegy mindennemű javaihoz, — nem a végrendelet, de örökösödés jogán — leszármazási ízek szerént törvényes igényeket formálhatnak. Az ítélet indokolása nem terjeszkedik ki részletesen azokra az okokra, melyek miatt a végrendeletet erőtlenné tették, de a hosszú tárgyalás menetéből lépten-nyomon megállapítható, hogy fölperesek tanúinak vallomásai mindenütt teljes hitelűeknek fogadtatnak el, mig Beniczkyvel szemben a megmásolhatatlan eskün kívül — minden egyéb bizonyítékot részint kifogásolnak, részint hallgatással mellőznek. Az indokolás nagy átalánosságban mondja, hogy a végrendeletet — mely mint a tárgyalás folyamán előadottakból kitűnik — a hitelességére tartozó ünnepélyes formákat és törvényes kellékeket sok tekintetben nélkülözi, erőtleníteni kellett, ámde a bíráknak gondjuk volt arra, hogy az egyház érdekei csorbát ne szenvedjenek s e részben változatlanúl hagyták annak intézkedéseit, sőt az örökösök is kötelezték magukat, hogyha netalán iz özvegy végakarata a kegyes alapítványokat illetőleg (a hová számíttatott bizonyára a kalocsai érseknek hagyományozott jószág s) eddig teljesedésbe nem ment volna, maguk fogják azt teljesí,eni. E körülmény magában véve is eléggé jellemzi az ítéletet, liszen ha az a végrendelet bármi oknál fogva is érvénytelen, annak igyetlen pontja sem állhat meg többé, mert hisz nem kivételes égrendeletről volt szó és nem lehet jóhiszemű az a bíróság, mely , tények megítélésénél ily szempontok által hagyja magát vezérel*) »Testamentum praetensuni domiuae Vizkelethianae per dominum uondam Petrum Beniczky subordinatum debet corruere et invalidare ex is ïationibus« sat. Gr. Berényi levéltár fasc. 15. nr. 31. — Ezen alapszik a íentszéki itélet s az ebben előírt elveket tartották szem előtt a végrenslet megsemmisítésénél. 21*