Századok – 1887

Értekezések - KOMÁROMY SÁNDOR: Thurzó Mária végrendelete és Beniczky Péter a költő - II. közl. 321

340 THURZÓ MÁRIA VÉGRENDELETE tetni. *) Az ítélet kihirdettetvén, alperes ügyvédje azonnal felleb­bezést jelentett ellene, ez azonban nem akadályozá meg a törvé­nyes eljárást s Ujtalussynak most már nem volt más teendője, mint az országbiró parancsát kieszközölni arra nézve, hogy egy itélőmester közbenjöttével Beniczky Péter örökösei jószágaiból kielégítést szerezzen maga és megbízói számára az özvegy végren­deletéből származott káraik miatt. Mig ő a dunántulra járt Nádasdyhoz, a Beniczky testvérek sem maradtak tétlenül s hogy a szentszéki Ítéletből származó veszteségek miatt kárpótolhassák magukat, illetőleg hogy az abból származható nagyobb károknak elejét vegyék, 1666 martius 9-én fölkeresték Wesselényi nádort a stubnyai fürdőben, s azokat a jószágokat, miket a költő az özvegy végrendelete erejénél fogva bírt — halála után pedig nekik hagyományozott, nemkülönben minden néven nevezendő ingóságokat, melyek Thurzó Mária magva­szakadtával a koronára szállottak, adományban felkérték. Wesse­lényi nádori hatalmánál fogva a kivilágló »jus regiumot« oda is adományozta Beniczky Tamás és Pálnak, azzal a kikötéssel azon­ban, hogy ha az elősorolt javakhoz a Thurzó leányág örökösödési joga bebizonyul, a donatio semmisnek tekintendő. Ez adomány­levél erejénél fogva az esztergomi főkáptalan 1666. april 11-én be is iktatta a Beniczkyeket Alsó- és Felső-Behenicz, Kis-Nezete és Orvistye helységekbe, Thurzó György nádor nőági utódai és a Vizkelethy örökösök ellentmondása mellett.2) Ez azonban Ujfalussynak nem sok nyugtalanságot okozott, ha már egyszer a szentszéken megnyerte a pört, a világi hatóság Ítéletére nézve egy pillanatig sem volt kétségben ; nem akará azonban siettetni a dol­got, mert ez által fontosabb érdekeit látta veszélyeztetve. Említet­tük már, hogy a Thurzó örökösöktől a Vizkelethyné után törvénye-» . . Ideo vestigiis et dictamini legum et sacrorum canonum in ha< sacra sede in dijudicandis testamentorum solemnitatibus ab antiquo obser vari solitorum insistentes et inbaerentes, praenotatum testamentum tan quam débita et requisita solemnitate destitutum, irritum, invalidum et nul lum, sed nec per dominos A. usu roboratum. Quantum porro ad instantian fiscalis, occasione piorum legatorum interpositam, tum idem legatum velut in refrigcrium animae testatricis tendens per successores eiusdem immedi atos minus impugnatum esse comperiatur ; quin in similem exolutionem i quantum inexolutionem liaereret oinnino iuxta mentem suprafatae quondai dominae Mariae Thurzo exolvendum esse debere, dicendum, deliberandi« et pronunciandum duximus, prouti (eadem modalitate interposita) irritamu invalidamus, annulamus omni meliori modo, via iuris, causa ac ratione«. (Eredetije a gr. Berényi család levéltárában.) 2) Az ítéletlevélböl gr. Berényi levéltár fasc. nr. 44.

Next

/
Oldalképek
Tartalom