Századok – 1887

Értekezések - KOMÁROMY SÁNDOR: Thurzó Mária végrendelete és Beniczky Péter a költő - II. közl. 321

ÉS BENICZKY l'ÉTER A KÖLTŐ. 331 a keresett 4000 frt megfizetésében makacssági Ítélettel elmarasztaltatott s kimondatott, bogy Thurzó Máriának a szentszéken forgó végrendelete Hidvégky követelésére nézve irányadó egyátalában nem lehet, és fölperes egyedül a felmutatott kötelezvény erejénél fogva követelheti a mondott összeget Beniczky Péteren 1). Hogy jogi szempontból mennyire indokolt ez az Ítélet, annak fejtegetésébe nem bocsátkozom, de a Hidvéghy által publicalt oklevél megérdemli, hogy közelebbről szemügyre vegyük. — Ha ugyanis teljes hitelűnek fogadjuk .el azt, ugy a belőle levont következtetések elől sem zárkózhatunk el, pedig ezek nagy fontosságúak. Yizkelethyné t. i. a bennünket érdeklő végrendeletet 1661. november 11-én irta alá és ha néhány hét múlva, az az deczembcr 23-án határozottan állítja, hogy végrendeletében — melynek végrehajtójává ITjfalussyt nevezte, 4000 forintot hagyományozott Hidvéghynek, ebből nem következik egyéb, mint az, hogy az özvegy vagy nem ismerte a Beniczky által feltett végrendelet tartalmát s Péter ur kizsákmányolva gyámoltalan helyzetét, aláíratott vele egy intézkedést, melynek részleteire nézve rosszkiszeműleg félrevezettetett, vagy hogy egy más végrendelet létezett, melyet a költő Mária akarata ellenére megsemmisített, a végre, hogy önző czéljaihoz juthasson. — Ebben az esetben természetes, hogy az özvegy Beniczky által nem testamentumot, de legfeljebb valami pótintézkedéseket akart tétetni. Ebből a felfogásból, ebből az első tekintetre alaposnak tetsző gyanúból indultak ki a Thurzó örökösök, illetőleg Ujfalussy András s a látszat tagadhatlanul Beniczky ellen bizonyított, mert a kihallgatott tanuk közül néhánynak vallomása megerősítette az embereket föltevéseikben. Anagyrépényi páter p.o.azzal gyanúsítja a költőt,hogy midőn Mária összehívta őket, a tele irton kivül egy más üres lapot is elöttemeztetett velük, s az özvegy egyetlen szóval sem jelentette ki, hogy az lenne utolsó akarata, sőt Beniczky is csak azzal indokolta a tanuk egybebivását, hogy Mária a cselédek között kívánna valami intézkedést tenni. — Kétségtelenül megállapítható továbbá, hogy Péter úr Vizkelethyné halála után, húga által bizonyos leveleket égettetett el s e körülményt az emberek örömest hozták kapcsolatba az özvegy eredeti végrendeletének eltűnésével, melyhez oly sokan vérmes reményeket kötöttek. — Hidvéghy föllépése tehát igen jó víz volt az örökösök malmára, mert gyanújokat fényesen igazolva látták, s valóban a tanúk vallomásai és az özvegy kötelezvénye kölcsönösen támogatják egymást és a föltevések tökéletesen egybehangzanak a tényleges bizonyítékokkal. !) Országos Levéltár. N. E. A. fasc. 1095. nr. 37.