Századok – 1887

Értekezések - VÁMBÉRY ÁRMIN: Kanizsa 1600-1601. - II. közl. 798

824 vambéry ármin és prófétánk áldásos csodájának köszönhetjük. Ha iparkodunk jámborul élni s a vezérnek, mégha oly gyönge ember lett is annak kiszemelve, mint én, engedelmeskedünk, Allah soh'se vonja meg a győzelmet az iszlámtól!« Sirva fakadt. Elhalmozta a körülié álló vitézeket kedveskedésével. Azután egy kardot dobott a császár trónjára, odament s leült rája, a vezérek a körüle levő zsámolyokon foglaltak helyet. A pasa mindenekelőtt azt tudakolta, volt-e már valaki a császári sátorban. Három jancsár és négy határvidéki harezos jelentkezett, hogy ők lettek ezzel megbízva. A megboldogult pasa kegyessége ép oly nagy volt mint csodaművelő képessége. — »A mit ezen sátorban láttok, a puskapor kivételével, _tietek.« Mondá s egy csapásra meggazdagította ezen hét katonát. Összevásároltak tőlük ő és kísérete, amit csak tudtak. A sátorban maradt s a derék vitézek között leginkább kedvelt Omar agának megújította igéretét, hogy rá ruháztatja a pécsi szandsákságot. 3000 embert adva melléje elküldötte, hogy üldözze az ellenséget.. E válogatott csapat távozott. Mindjárt a paulidi (?) átkelőnél az ellenség megszámlálhatatlan teherszekereire bukkantak, melyek tele voltak mindenféle podgyász és kenyérrel. A könnyen szállítható értékes dolgokat zsákmányul vették, a nehezen vihetőket, mint ruha és kenyér még csak egy pillantásukra sem érdemesítették. Azután a vízen átkelve az ellenség szétszórtjait támadták meg. A hány csapatot csak előtaláltak, azok zászlóikat eldobva futottak el előlük. A közkatonákon kivül csak a tisztek és előkelők közül 6000-en estek el. Hogy az elfogottak száma mennyire rúgott, Isten a megmondhatója ! Midőn a pasa vereségök okát kérdezé a foglyoktól, ezek a félelmet mondák, mely Haszan pasának a szerdár czimére írt levele elfogása után erőt vett rajtuk és hogy rémképek gyanánt zöld fejű törökök jelentek meg nekik. Midőn a várbeli sereg megtámadta őket, azok is velők együtt támadtak. (Ebben Eejzi, Naïma és Pecsevi megegyeznek.) Mint Omar aga Pecsevinek beszélte, az említett sereg az ellenséget üldözve egy mindenünnen összegyűlt csapat ellenséges katonát pillantott meg, kik tiszteletteljesen állottak loi s vették le fejükről sapkájukat. Az iszlám sereg a veleszületett udvariasság és nemeslelkü szelidséghez képest nem alacsonyodott le kegyetlenkedésre ; békében hagyták ezen annyira gyöngét s erősebb ellenség keresésére indultak. Ezen nagy háborúban az iszlám roppant sok kincset ejtett zsákmányul. A podgyászon kivül csak az államkincstár számára 45 nagy s majdnem 100 kis ágyút és bombát, továbbá ösabikartácságyut, 114,000 nagy puskát, majd tizannyi csáklyát, még egy-