Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - KECSKÉS BÉNI: A magyar hírlapirodalom története 1780-1867 írta: Ferenczy József 745

TÖRTÉNETI IRODALOM. 745 cetate azon ujabb korból való, a melyben az i előtti к már с hangúvá, ez pedig olaszosan már с hangúvá lett. Az albáu kj és az olaszos с között pedig hány század év folyt el, meg nem mondhatom — mert nem ismerem az olasz nyelv alakulásának történeteit —, de bizonyos előttem, hogy elmúlt köz tök egynéhány száz év. Nem akadván fenn azon, hogy hol kezdeti meg Réthy a rumen kiköltözést, nagy megelégedéssel vesszük azt a tudósítást, hogy Magyarország éjszak-nyugati megyéiben a tót juhászt is oláhnak nevezték. Az oláh tehát úgy, mint a székely név, nálunk is néha foglalatosságot, nem nemzetiséget jelentett volt. A következő két fejezet a magyar hatásokról, továbbá az oláh história-írásról és nyelvújításról értekezik, melyekre csak figyelmeztetjük az olvasót. A munkát az oláh nemzet képe fejezi be. Réthy keresztül útazik Erdélyen, Brassóból gőzkocsin Bukarestbe, onnan Turnu Severinbe, s a Dunán vissza haza felé. A mit látott Erdélyben és Bukarestben, azt egy képbe állítja az olvasó elé, a ki bizonyosan szívesen veszi. Nem mindent tüntethettem ki, a mi a munkába méltó a kitüntetésre ; s nem mindenre tettem észrevételt, a mihez hozzá fért volna az észrevétel, természetesen, az én felfogásom szerint, mely nem csalatkozhatatlan. De ilyen munka, milyen a Réthy Lászlóé, mely új nézetekből indúlva új uton is keresi a történeti valóságot, mindenképen figyelemre méltó. Ismertetésem czélja pedig leginkább figyelem-gerjesztés. HUNFALVY PÁL. A magyar hírlapirodalom története 1780-tól 1867-ig. A m. tud, Akadémia által az Athenaeum-díjjal jutalmazott pályamű. TrtaFerenczy József. Bndapest, 1887. Kiadja Lauffer Vilmos. VIII. 510 1. A magyar hirlapirodalom ezelőtt néhány évvel, 1880-ban fennállásának száz éves jubileumát ülte. Az ünnepély nem volt sem zajos, sem fényes. Hírlapíróink kevés érdeket mutattak őseik érdemei iránt s mintegy megfeledkezni látszottak ama tövises pálya fáradalmairól, melyre azelőtt egy századdal valóságos hősi elszántság kellett. Az Athenaeum irod. és ny. r. társulat azonban használni akarta a száz éves történelmi mult érdekét s száz aranyat bocsátott a m. tud. Akadémia rendelkezésére, hogy azt pályadíjúi tűzze ki egy, a magyar hirlapirodalom történetét tárgyazó munkára. A kérdés több ízben kitűzetett, eleinte zárt, később nyilt pályázat alakjában : de pályázó nem akart jelentkezni. Végre is, talán a negyedik kihirdetés után egyetlen egy munka érkezett be, a