Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Az oláh nyelv és nemzet megalakúlása írta dr. Réthy László 732

TÖRTÉNETI IRODALOM. 743 Erdélyben, sőt Kumániában is, — 1200. előtt egyáltalában nem esik itt rólok említés — ujdon előtűnő népnek tudja azokat. Annak sincs való történelmi jelentése, hogy a beköltözött balkáni pásztornépnek zöme már állami szerkezettel bírónak találta Erdélyt. Csak hadastúl költöző népnek lehet zöméről szólni : az egyes háznépenként beszállingózók nem mutathatnak soha »zömöt.« Az úgynevezett traditiónak eredetét is jól meg kell vizsgálni. A 150. lapon Eéthy azt mondja, hogy »Erdélyben is egy »Pratul lui Traian« rumën hely van. Mi az eredete?« ,kérdi s raegigyekszik azt a Bonfinius korából származtatni. — Ámde ez a helynév soha sem élt az erdélyi oláhok közt, kik a prat, pratul szót nem ösmerik. Félreértésbűi Opitz Márton 1620. tájban Zalatna mellett találta volt meg ; s a mult században jezsuita írók Torda közelébe vitték. Hasonlóképen lett a Kaján-útból Traján-út. Egyébiránt ezen fejezetben is sok érdekes tudnivaló sok új adat van, melyeket azért nem hozok elő, mert az olvasókat a könyv olvasására szeretném ösztönözni ; s mert könyvet nem akarok könyvről írni. A VII. fejezetben, a két oláh vajdaság alakulása felírat alatt sokat találunk a kánokról, jászokról, mit talán még jobban kell megindokolni. így р. o. én nem tudom, hol veszi Réthy, hogy a kúnok magokat hunoknak nevezték ; hogy a jászok magyarúl beszélettek, a kúnok meg törökül ; azomban figyelemre méltó, hogy az ugoroknál komi-jász kuma n épet, jogra -jász vogult jelent. A Basarad, Bazarát, és Böszörmény találkozásáról, a basarábok szerepléséről Szörényben és egyebütt sokat közöl leginkább Hasdeu után, de oklevelekből is, a mit egyszerűen mellőzni nem lehet, s igazán érdemes az utánvizsgálatra, a mit Réthy »nyelvészeti, okleveles és czímertani adatok segélyével« a Bazarátok történeteiről és nemzetségéről összehordott. Azért sajnálom, hogy meg nem mondja, hol található Zsigmondnak 1420-beli szláv levele, a melyben Bessarabia és Ungrovlachia egynek van mondva. Hibás az 1358-dik év, melybe Károly Róbert szerencsétlen hadjárata esett volna Havaselföldön, mert az 133G-ban történt. Nem is lehet voltaképen népregének nevezni a fekete Radírnak leszállását Fogarasból, mert az csak olyan irodalmi termés, mint a székelyek hunisága. A moldvai vajdaság alakulásáról nem mondhatni, hogy oklevelesen keveset tudunk, sőt arról többet tudunk, mint Erdélynek elfoglalásáról. Lajos királynak 1349-iki és 1355-iki évekbeli ') Lásd erről a Budapesti Szemle 188 7-ki folyamának juniusi számát.