Századok – 1887
Értekezések - BUNYITAY VINCZE: Pázmány Péter első magyar levele 75
különfélék. 75 kezekkel, de iára festve s nagyobb méretekkel (33 és 23 aiigol hüvelyk), az 1866-ban rendezett kiállításban South Kensingtonban volt szemlélhető a következő felirattal: »Anna Regina 153°. IB « A kiállító Sir Montague Cholmeley volt. ») 5. A baseli festmény, illetőleg az Ackerman-féle metszet után készült az az arczkép, mely a New-Westminster Palace, vagyis az angol parliament palotájának Historical Galleryjében szerepel Boleyn Anna arczképe gyanánt. 2) »Sok Históriát tudom hallottatok mar sokszor, »Kiket szent irasbolis ertettetek ti sokszor. . . hogy mint került Pilátus a krédóba, de hogv miképen jutott I. Ferdinánd magyar király hitvese az angol király feleségei közé, az bizonyára némely olvasóim előtt eddig uj dolog volt. Hull, 1886. deczember hava. KROPP LAJOS. PÁZMÁNY PÉTER ELSŐ MAGYAR LEVELE. a ) Pázmány első ismert magyar levele 1614-ből való, melyet Bécsből irt a pozsonyi tanácsnak. Az alább közlendő levél épen 9 évvel előbb kelt s 16Û5-ben Gráczból irta ottani tanárkodása idejéből. A levél igy hangzik : Spectabilis ac magniüce domine domine colendissime. Szolgálatom és isteni imádságom ajánlása után az ur istentiil Nagyságodnak minden kívánta jót mind hozzátartozókkal egyetembe ! Továbbá a Nagyságod sok fáratságát s kárvallását, látja isten, szívem szerént bánom, tudván, hogy sanyarú és igen nehéz annak szegénységre jutni, aki azelőtt uraságba élt. De mivelhogy ezeket Nagyságod nem gonosz tetteért, hanem azért szenvette, hogy fejedelmének hitível köteles hivségétül el nem távoznék : mint az isten előtt jutalma leszen az Nagyságod hivségének, ugy császár ő felsége előtt is, nem kételkedem, böcsüllete leszen. lm, a mi fejedelmünk ő maga írt Nagyságod mellett 1 > Wornum id. h. a jegyzetek közt. 2) Az u. n. Prince s Chamberben, a '20. számú fülkében, VIII. Henrik és feleségei csoportjában. 3) Az »Osztrák-Magyar Monarchia« magyarhoni I. kötetében, a 137. lapon közölve van Anna hcrczegnő arczképe a »Dietriclisteini eljegyzés« czímü festményről, mely a borítékon levő jegyzet szerint 1525-ben készült. De itt ugy látszik némi tévedés forog fenn, miután ugyanaz a kép II. Ulászló és Miksa császár arczképcit is adja ; már pedig Ulászló 1516. márcz. 13-án, Miksa pedig 1519. jan. 12-én halt meg.
