Századok – 1887

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: Egyházi és világi hatóság a felvidéki városokban a XV. és XVI. században 685

EGYHÁZI ÉS VILÁGI HATÓSÁG A FELVIDÉKI VÁROSOKBAN A XV. ÉS XVI-IK SZÁZADBAN. A középkor általános világnézete szerint minden hatalom istentől ered s így minden egyházi és világi hatóság isteni akaratnak képviselője és végrehajtója. Ezen felfogásnak természetes következményeként az isten és egyház s istentől a népek atyjává és urává rendelt fejedelem és hatóságok ellen elkövetett vétségeket egyházi és világi törvények egyaránt a nyilvánosan üldözendők közé sorolják.J) A) Egyház. Az egyháznak az emberiség erkölcsi és társadalmi életére ma is nagy hatása van. A középkorban nem csak tanai által állott őrt a közerkölcsiség fölött, hanem büntető hatalommal is bírva, némely vétségek — mint a simonia, eretnekség, házasságtörés, paráznaság, sodornia — benne találtak legszigorúbb biróra. Szabad kir. városaink általában gyakorolták a jus patronatust. Szabadon választották lelkészeiket, ezeket előkelő rangra emelték s tanácsuk nélkül semmi fontos városi ügyet nem intéztek el. Általános szokás volt az egyház embereit, rectorokat, conrectorokat és tanítókat érdemeik jutalmáúl a tanács tagjaivá választani. A statutumok meghagyják a magistratusnak, hogy a közerkölcsiség érdekében ők mutassanak jó példát az egyházi személyek tiszteletében.2) A. közélet minden ágában előtérbe lép a vallásos érzet, hatóság és czéhek egyaránt buzgólkodnak az egyház támogatásában, tekintélyének s anyagi érdekeinek előmozdításában. A városi *) Julius Cl., Sententiarum receptarum lib. a) Beszterczeb. 1549. SüAZADOK. 1887. IX. FŰZET. 45