Századok – 1887
Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Salamon Ferencz: Budapest története II. és III. k. 48
történeti irodalom. 72 mint Salamon ki is mutatja, Periig az az oklevél mégis hiteles és csakis e tendentia áldozata. Igen sok érv szól ellene, valamennyi közt az a legfontosabb, hogy Pestnek szól és szabadalmait mégis Buda használja. Salamon a legjobb esetben is két szabíidalomlevelet tételez föl, egyiket Pest, a másikat Buda számára. Pedig kétségtelen, hogy a pesti szabadalomlevél a Budáé is egyszersmind. Mert 1244-ben a budai részt is Pestnek hivták. Maga Salamon szerint is (44 1.) Kispest alatt a mai Ráczváros és Krisztinaváros értendő, következőleg a köztük fekvő várhegy is tulajdonképen Pest volt- IV. Béla e hegyen éppen ez időben épít várat, mely tehát egész logikusan Pestujvárnak hivatik. Ez az oka éppen annak, hogy a király az ezentúl várfalakkal védett városnak szabadalmakat ád. Mikor aztán e várban város keletkezik, mely a Buda nevet veszi föl, a tulajdonképeni Pest szabadalmai, elmosódván az a köztudat, hogy a vár területe előbb Pest volt — egyszerűen Budára szállanak. Salamon ez egyszerű magyarázat helyett olyat adott, mely csakis emberfölötti ravaszság és furfang mellett volna lehetséges. Nem is született meg az övé oly könnyen és nem kis önharczába került. Valóságérzete folyton mérsékelni igyekezett őt, erővel az igazsághoz vonzotta — de ez egyszer hasztalanul. Maga bevallja (79, 80.) hogy mindjárt legelőszörre is (lehetetlen is ez máskép nála, kire a valóság oly intensiv erővel hat) azt az egyszerűbb magyarázatot fogadta el, »csakhogy mondja ő — egy történetíróra nézve, ki a gyakorlati életről van hivatva képet adni, a leghitelesebb oklevél is csak annyiban értékes, a mennyiben ezen élet rajzához nyújt hű vonásokat. Annálfogva oly hiteles irat, mely holt betű maradt, csak annyit ér, mint akármely koholmány. Es 1244-en kezdve 100 évig a bulla nem lépvén életbe, ily holt betű volt.« Ellenkezőleg, ez az arany bulla csupa életről, nehéz küzdelmekről beszél. Igazi élete éppen ott kezdődik, midőn szabadalmait 1) Sokat már előbb ismertettem ezek közül, de kivétel nélkül valamennyi gyönge. Salamon azt hiszi, hogy e bulla előtt ugyané szabadalomlevél viaszkpecsét alatt lön kiadva, pedig magának az oklevélnek szavai szerint, egyidejűleg állíttatott az ki mind a két pecsét alatt : bizonnyal amaz ünnepélyes, a viaszkpecsétes pedig közönséges használatra. Kifogásolja, hogy várépítésröl szó sincs benne, hiszen csak akkor fogtak hozzá. Nem talál benne jellemzőt, a mi IV. Bélára vallana, pedig ott van a 10 nehéz fegyverzetű lovag követelése Pesttől, ami a IV. Béla adta összes városi privilégiumokban előfordul s melyet később Zsigmond Budától kíván. Összevetései a budai törvénykönyvvel nem érvek, hiszen az csak hagyományon alapúi s maga Salamon is kimjutatja, hogy az (59.) IV. Bélának tulajdonítja, Zsigmondnak nem egy rendelkezését stb. stb.
