Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Salamon Ferencz: Budapest története II. és III. k. 48

történeti irodai,ом. vára. Ezért nem vágyódtak a városok országgyűlési szereplésre sem, a mint Salamon helyesen kifejti. A privilégiumok, a körülírt jogok zárkózottsága azonban Budának csak addig kedvezett, amig a kereskedelemnek a protekczión kívül erős katonai védelemre volt szüksége. De а XV. század végével a hadászat gyökeresen átalakúlván, a hegyen épült váraknak minden ereje megszűnik. így megy tönkre Budának ezen egyetlen előnye Pest fölött s most már Pest veszi át a vezérszerepet, melyre a természet régtől fogva őt jelölte ki. Ezért van aztán, hogy Mátyás király várfalakkal keritteti be Pestet és a szabad királyi városok rangjára emeli. Ezzel végzi be Salamon II. kötetében a főváros történetét, mely mint látjuk, egységes szerves egészszé van alakítva, minden kérdésre emberül megfelel s a főváros kifejlődésének minden stádiumát megmagyarázza. Méltó folytatása az első kötetnek, mely az őskornak s Aquincum múltjának volt szentelve s melynek kiváló becsét és szépségeit olvasóink már erről a helyről is ismerik, Torma Károly szakavatott jeles bírálatából. Mindezekben az írói tulajdonok egész sorát fedeztük fel, de ez még nem az író Salamon Ferencz. A tulajdonságok egyáltalán bármily kiválóak legyenek is, semmiképen sem absolut érvényűek, hanem combinatióba jőnek, összefüggnek ismét másokkal, tekintet nélkül arra: használnak-e az előbbieknek vagy rontanak-e rajtuk. Ezért aztán, miként a fény árny nélkül el nem lehet, sőt inkább létének föltétele, úgy az emberi lélekben sincsen tulajdonság, melynek előnyeiből végzetszerűleg hátrányok ne következnének. A szellemnek e logikáját, ezt az igazi »clairobscure«-t, legkevésbbé ignorálhatja a kritikus. Az ő föladata az írót egészében fölfogni ; e nélkül vagy csupán erényeinek vagy csak hibáinak registrálására lesz képes, ellene vagy mellette fog beszélni, de sohasem igazán az íróról. Salamonnak, mint láttuk, főereje — a melyből összes erényei származnak - a valóságérzet : a dolgok megragadása, megkötése. De ez csak oly dolgoknál lehetséges, a melyek külső megjelenésükre nézve állandóak. Realitásának fix pontokra van szüksége, hogy rajtuk számításait, méréseit meghatározásait eszközölhesse. Ilyen pontok : a geographiai tényezők, institutiók. szervezetek, társadalmi osztályok, testűletek, pártok, építmények stb. stb. A példák, melyeket fönntebb idéztem, a dolgok ezen rendjéből valók ; de nézzünk bár egész történetírói pályáján végig, az teljesen ebben a. körben mozog. Szelleme itt érzi magát otthonosan. Ennek köszönhetjük a török hódítás szervezetének történetét, melylyel Ranke-nek hasontárgyúmunkája éppen nem versenyezhet. Salamon fejtegette leghelyesebben a pragma tica sanctiót, az 1848-iki és 1867-iki törvényeket. »Az első Zrinyiek«-ben a magyar olygar-