Századok – 1887

Értekezések - DUDÁS GYULA: Szerb volt-e Szerémi? 462

különfélék. 463 szintén művében találhatók. E szerb kifejezések sorban a következők : falabogu (89. 1.), Gryurgye pope etc. (95. 1.), kője tvoi, mi szvi, zedlaj (214. 1.), dorbró (363. 1.). Hogy ő a magyar és szerb nyelvet egyaránt beszélte, mutatja továbbá az a körülmény is, hogy a szerbek, kiknek János királynál ügyük volt, hozzá fordűltak kérvényeik megiratása végett.Mutatja nem különben az, hogy Zápolyának felvidéki táborozása alkalmával a hadsereg kiegészítő részét képező szerb csapatok vezéréhez, a híres Eadich Bosityhoz, Szerémi küldetett követségbe, akivel szerbül értekeztek.2) Maga mondja végre azt is, hogy ő a szerbek és magyarok között mint közbenjáró és mint tolmács szerepelni szokott.3

) Ugyancsak szerb eredetét lehet sejteni Szeréminek azon körülményekből is, hogy míg művében minden idegen nemzetiségről kicsinylőleg, sőt olykor egészen gúnyosan szól, addig a szerbeket csaknem minden helyen dicsérő jelzőkkel halmozza el. így, hogy többet ne említsünk, a szerb harczosokat egy helyütt »myrmidon«-oknak, »Achilles fajzatá«-nak,4) más helyütt meg »nagyon tapasztalt« és » erősek «-nek nevezi. 6

) Mindezek kétségkívül nem éppen gyenge s nem is csekély okok arra, hogy ezek alapján Szerémi szerb eredetére ne gondolhassunk ; de mint látni fogjuk, döntő érvekül még sem szolgálhatnak. Származási helye a szerb eredet mellett mit sem bizonyíthat, mert mint tudva van, a Szerémséget a mohácsi vész előtt magyarok is sűrűn lakták. A szerb szavak és kifejezések használatából pedig csak az következik, hogy Szerémi megszokott naivitásánál s közvetlen előadási modoránál fogva, szereti az eredeti kifejezéseket visszaadni. Művében számos példa van arra, hogy a párbeszédeket szó szerint adja. Egyébiránt a szerb kifejezéseket nem is maga alkalmazza elbeszélő prózájában, hanem mindenkor más által mondatja azokat, a mi világos jele annak, hogy ő csak a hallott szavakat akarta nagyobb közvetlenség okáért feljegyezni. Nem Szerémi él tehát a szerb kifejezésekkel, hanem a könyvben szereplő egyének, akik vagy maguk szerbek voltak {pl. a szerb harczosok 95. 1.), Eadich Bosity 214. 1. stb.), vagy legalább szerbül beszéltek (pl. a szultán 363. 1.6) A mi végre a szerbek iránti rokonszenvét illeti, ezt könnyen érthetjük, ha tudjuk, hogy Szerémi a szerbek körében nőtt fel, a szerbeket alaposan ismerte s velők azután is sokat érintkezett, a midőn Zápolya udvarába került.7) ») U. o. 143. 1. 2

) U. o. 214. 1. 3

j U. o. 95. 1. 4) U. o. 37. 1. 5

) U. o. 163. 1. °) Sok jel mutat arra, hogy a XVI. században, a török hódoltság kezdetén, midőn a magyarok közül a török nyelvet még úgyszólva ki sem birta, a magyarok és törökök közt a tolmácsnyelv a szerb volt. 7) D. Gy. Szerémi élete. Századok. 1886. márcz. füzet.