Századok – 1887

Értekezések - DUDÁS GYULA: Szerb volt-e Szerémi? 462

különfélék. 472 Sokkal több azon igenleges bizonyítékok száma, a melyekből Szerémi magyarságát beigazolhatjuk. Ezek közül itt csak vallására és a müvében eláradó érzületre hivatkoznak. Szerémi tudvalevőleg II. Lajos és János királyok házi káplánja, tehát katholikus vallású volt.1

) A mohácsi vész előtt görög katholikus lakói még nem voltak hazánknak, azt pedig csak feltételezni is bajos, hogy Szerémi eredetileg görög-keleti vallású szerb család gyermeke lett volna. De hogy Szerémi tősgyökeres magyar voltáról meggyőződjünk, erre művének csaknem minden lapja kényszerít bennünket. Emlékiratának minden részletén a magyar államiság eszméjének elismerése, a hazai ügyek iránti érdeklődés sugárzik át. A legnagyobb rokonszenvvel szól II. Lajos és János királyokról s a szereplő vezéregyéniségekről, s ha valakire, mint pl. Török Bálintra, Perényire, Czibakra stb. haragszik is, ezt csak onnan magyarázhatni, hogy azokat Zápolya ellenségeinek, vagy az országos bajok okozóinak tekinti. És ez egy magában véve is elég bizonyíték arra, hogy Szerémi tősgyökeres magyarságáról meggyőződjünk; s elég bizonyíték arra is, hogy pemzetiségéből folyó politikai hitvallásával tisztában lehessünk. О a magyar ügyekről, a magyar királyról s magyar hazáról mindig oly szellemben beszél, amint csak egy hazáját igazáu szerető ember beszélhet. Hisz egész írói munkássága is nem egyéb, mint a hazafiúi érzület nagyszerű nyilvánúlása. О tollát Magyarország romlásának megírására emelte fel, vagyis azt a korszakot akarta vázolni, mely a mohácsi vészt közvetlenül megelőzte és követte. Fájlalta nemzetének szomorú sorsát, s minthogy a hon bukását Buda és Esztergom eleste után befejezettnek látta, legalább az által akart hazafias érzelmeinek kifejezést adni, hogy az ország hanyatlásának phasisait élethűen feljegyezze s az utókornak tanúlságúl átadja. Felette tévednek tehát azok, akik Szerémiben a szerb eredetet iparkodnak constatálhatni ; de tévednek azok is, akik őt mint per eminentiam a magyarországi szerbek történetíróját tüntetik fel az utókor előtt. A szerbek ügyeivel s főleg az 1526. évet követő gyászos napok alatt egyszerre nagy jelentőségre vergődött állítólagos szerb despottal, a híres Crni Jovánnal, igaz, sokat és behatólag foglalkozik, de csak azért, mert ismerte ennek tetteit s mert a szerbek ez idétt valóban nagy politikai tényezővé emelkedtek. De ennek bővebbi fejtegetése nem ide, hanem a magyarországi szerbek történetére tartozik. DUDÁS GYULA. О maga mondja emlékirata bevezetésében: »Ego. . . capellanus Ludovici regis et Johannis. . . « (Mon. Hung. Hist. I. köt. 1. 1.)