Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - L. B.: Montecuccoli und die Legende von St. Gotthárd (1664.) von Wilch. Nottebohm 456

456 történeti irodalom. okirattal, sem rajzzal) s egész kiterjedésében pártoljuk szerző amaz indítványát, hogy a koronából és a néhai báró Nyáry Albert által ajánlott czímer-alakból (arany mezőben felhők közül kinyúló kardot tartó színes kar) a jelen igazgatás egy uj állandó czímert construáltasson az occupált tartományok számára. Meg kell még jegyeznem, hogy a könyvben előforduló rajzok nagy része oly szép, hogy Doré Gusztávnak" is becsületére válnának, (csak egy párt jelzek pl. a Lukács templom a II. k. 148-ik lapján ; a csonka torony a 141. lapon; a Csengics-Kula a 29. lapon ; a visegrádi hid I. k. 135. lapon; Bosnyák forgalom I. k. 166. lapon stb. stb.) minek persze az a következése, hogy a tanulmányok sok része egyszersmind szemlélet tárgyát is képezvén, az olvasást amint egyfelől tanulságosabbá, másfelől vonzóbbá és kellemesebbé is teszik. Szóval a könyvnek a legszélesebb körben való elterjedését óhajtjuk s minden magyar politikustól megkívánjuk, hogy olvassa sőt tanulmányozza, mert az itt előadottak tudása nélkül nincs joga beleszólani a bosnyák politikába. A mi minket illet, minket e e munka megerősített ama régi meggyőződésünkben, hogy a két tartomány elfoglalása nagyon helyes volt ; megtanultuk továbbá, hogy a személy (Kállay B. közös pénzügyministerben) az ország kormányzására rgen jól van megválasztva. Megismertük az ország múltját, jelenét ; meg sajátságos népeit, fekvését, természeti kiváló sajátságait s ezek alapján készséggel kell azokhoz csatlakoznunk, kik elismerik és hirdetik, hogy Asbóth János e fontos tartományokhoz s az azokkal összefüggő nevezetes kérdésekhez s feladatokhoz méltó könyvet bocsátott a magyar olvasó közönség elibe. DEÁK FARKAS. Mouteouccoli ' und die Legende von St. Gotthard (1664.) von Wilhelm Nottebólim (Wissenschaftliche Beilage zum Programm des Friedrich-Werder'schen Gymnasiums zu Berlin.) Gaertner's Verlag. Berlin 1887. A szerző elismerésre méltó szorgalommal és körültekintéssel állította egybe a szent-gothárdi ütközetre vonatkozó hitelt érdemlő kútfőket. Egybeállította mindazok vallomását, kik ez ütközetről mint szemtanúk nyilatkoztak reánk maradt levelekben, jelentésekben vagy emlékiratokban, hogy e vallomások alapján kritikai úton megállapíthassa a nevezett csata tényleges lefolyását, A tárgy érdekessége tagadhatatlan. És annál érdekesebb, mert Montecuccoli »fényes győzelme« és az azt követő vasvári béke közti látszólagos ellentmondásnak megmagyarázása sok mindenféle conjecturákra kényszerítette a historikusokat, még pedig nemcsak a magyarokat, kik többnyire Zrínyi Miklós felfogását követve, csak a magyar nemzeten szándékosan elkövetett sérelmet