Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - L. B.: Montecuccoli und die Legende von St. Gotthárd (1664.) von Wilch. Nottebohm 456

N történeti irodalom. 457 láttak a vasvári békében, de a németeket is, a mi szintén érthető. A vasvári béke által ugyanis Érsekújvárig terjedt a török határ, onnan pedig már csak 20 mértföldnyire fekszik Bécsnek kapuja ; természetes, hogy fényes hadi tett után nagyobb sikert biztosító békére számíthattak az örökös tartományok is, meg a német birodalom. Német, olasz, franczia, egy török és egy magyar — mindössze tizennégy — szemtanú vallomásait veszi a szerző figyelembe és szembesít egymással, hogy részletesen megállapíthassa : mennyiből állott mindkét részről a harczerő, mikép voltak a hadak felállítva julius 31-én és augusztus 1-ére virradóra, mit határozott a hadi­tanács'és elvégre mint folyt le az ütközet.*) Vizsgálódásainak végére érve, a következő eredményre jut : A szentgothárdi ütközet hagyományszerű előadása meg nem állhat. I. Leopoldnak Montecuccolihoz intézett válaszából kitűnő igyekezet, hogy az összes kereszténységnek a császári fegyvereknek a mozlim csapatok felett való rendkívül dicsőséges győzelmét jelentsék, ez az igyekezet, úgy mond Nottebohm, az osztrák egy­korú írókat arra bírta, hogy a császári csapatoknak és a cs. vezér­nek érdemeit mértéktelenül túlozzák. Igy alakult a szentgothárdi győzelemről az a mythos, melyért a felelősség főkép Montecuccolit illeti, mint a ki úgy a közvetlenül tőle eredő, mint az általa in­spirált vagy hallgatással eltűrt iratok szerint csudálatra méltó dol­gokat mívelt. Ha hitelt adhatunk a szerzőnek, akkor az ütközetnek egyszerű és a szövetkezett hadakra nézve nem épen dicsőséges lefolyása a következő volt. »A keresztyén hadak szeme láttára a nagyvezér csapatainak egy része aug. 1-én átkelt a Bábán, míg Achmed, a nagyvezér, seregének nagy zömével tétlenül nézte e mozdulatot. A szövetkezett keresztyén hadak több órán át hiába igyekeztek a 10,000-nyi törököt a Bába déli partjára visszaverni ; csak délután, mikor a török csapatoknak le kellett mondaniok azon reményről, hogy segélyt kaphatnak a nagyvezér táborából, hagyták el minden ellentállás nélkül az éjszaki parton elfoglalt állásukat. Vezérük által gyalázatosan cserben hagyatva, a kiáradt Bába hab­jaiban lelték rendetlen visszavonulásukkor halálukat. Ily csekély tényekből, folytatja szerzőnk, bajos volt szingazdag pompás harczi jeleneteket festeni : fokozni kellett tehát a helyzet veszélyeit és a nagyvezérnek stratégiai cselszövényeket kellett imputálni, hogy ezek meghiúsítása annál nagyobb érdeme lehessen a hősies ezredek élén álló Montecuccoli lángelméjének és gyors elhatározásának, különösen azért is, mivel a birodalmi német és franczia (elzászi) A szent-gothárdi ütközetre vonatkozó magyar nyelvű forrásokat szerző, sajnos, nem ismeri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom