Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - I. közl. 400

416 GR. LÁZÁR MIKLÓS. / Az 1644-ki hadjáratban részt vett. Ez évben Bethlen Mihályijai együtt a fejedelem szolgálatába állott ; a fejedelemnek Ónodról decz. 22-én fiához irt sorai: »mivel mind Bethlen János, Mihály uraink. . . szolgánkká lettek, ha miből megtanálnak, segítséggel és jóakarattal légy nekik.« Tán udvari, nem állami szolgálat értetendő itt. Két oklevél kivonatát láttam, azokban czime nem állott, egyik 1644-ből (Jos. Com. Kemény, Dipl. Tr. App. XVIII. lt.), melynél fogva I. Rákóczy György Bethlennek s nejének zálogba adja a homórod-szentpáli birtokot tartozékaival, a másik későbbi, melynél fogva II. Rákóczy György a birtokbani jus regiumát adja Bethlennek. A fejérvári országgyűlésen a rendek által a portán levő főkövethez 1647. april 9-én küldött levél aláírói közt, melyet egykettőn kívül consiliariusok és főtisztek írtak alá, találjuk Bethlen Jánost, — kérdés : vájjon nem volt-e ekkor már Torda megye főispánja, kit ily czimmel s »keresdi« előnévvel az »Approbata Constitutiones« czimű törvénykönyv 1653. márcz. 15-kén kelt záradékában látunk, mely záradék mutatja azf is, hogy a törvények összeszedésében ő működő volt »buni« előnévvel és mint főispán 1653. oct. 26-án kelt levélben is előjő, midőn Mikes Mihálylyal a lengyel királyhoz követségben jár. A nevezett megye főtisztségét 1656. tavaszáig viselte. 1656. tavaszán Küküllő megye főispánságát kapja és alighanem ekkor lett consiliarius is. Ily minőségben, és mint vezére egy csapatnak vett részt az 1657-ki lengyel hadjáratban. Bethlen Miklós szerint : »Mezei állapotra is, hogy rosz nem volt, bizonyság az, hogy Rákóczy György fejedelem Lengyelországban Krakkóban főcomendánsnak tette 3000 emberrel, melyet osztán, rászállván a római császár hada, a fejedelme levelire feladott, és abból a boldogtalan lengyelországi hadakozásból csak ő jött avval a 3000-rel tisztességesen és gazdagon az ő édes hazájába.« Főispán 1658-ban is.2

) 16 5 9-ben, májusban a letett Mikes hely ér e kanczellárrá választatott. A Rákóczy és Barcsay közti alkudozásoknál egyik főszereplő. Barcsaynak híve, vele volt Szebenben is az ostrom alatt. E hűség miatt sok szenvedése volt nejének Váradi Borbálának, ki ez időben Segesvárt tartózkodott ; a Rákóczy parancsára ott a várban »javaival együtt árestom alá veték,« kibocsátása után bujdosnia kellett, 1660-ban újra fogolylyá lett, Kővárban volt fogva. E neje 1661-ben halt meg. Kemény János fejedelem Bethlen Jánost is valamint Haller Gábort térítvényadásra kényszeríté, azután alatta is szerepel. *) Szilágyi, II. Rákóczi György és az europ. clipl. 131. I. 2J P. Horváth Kozmcu Önéletírása.