Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - I. közl. 400

BEDÉI,Y FŐISPÁNJAI. 417 Az 1661-ben is főispán Bethlen Keménynek 1662. január hóban történt eleste után Fejérmegye főispánja és Udvarhelyszék főkapitányja lőn ; az 1663-ban kiadott »Berum Transylvanicarum libri quatuor« czimű munkáján, mint Fejérmegye főispánja, consiliarius, cancellarius, és Udvarhelyszék főkapitányja áll és e tisztséget haláláig viseli Apaffy alatt,2) az udvarhelyszéki főkapitányságot kivéve, melyről lemondott 1667-ben. További működéséről álljanak itt Szilágyi jeles történetírónk következő sorai: »Hivatalát nagy belátással és eszélylyel folytatta, tanácsát a fejedelem minden kényes ügyben kikérte. 1671-ben ennek daczára némely roszakarói a fejedelem gyanakvó természetét ellene fordíták, s őt is felségárulással vádiák. Bethlen e vádak alól tisztára mosta magát s Boér, a feladó, nov. 25-én Fogarasban tartott országgyűlés szine előtt térden állva kénytetett tőle bocsánatot kérni. Hasonló vádak emeltettek ellene később a Béldi Pál zendülése alkalmával s »már circumscribálták vala, hogy keresdi jószágból ne legyen szabad kimennie, de Isten kiragadá az oroszlányok szájából, szép csendesen meghala« hosszas és kinteljes betegség után 1678. február 28-án Nagyszebenben, hová azelőtti hóban ment. »Jól tőn Isten vele — irja fia Miklós — mert rutul akartak vele bánni.« Eltemettetett a marosvásárhelyi templomban ; »nem akart Keresden temettetni.« Még megjegyzendő, hogy az enyedi főiskola főcuratora volt és az udvarhelyi iskola alapítója. Második neje : Fricsi Fekete Klára ki azelőtt Pekry Ferenczné, kit özvegyen hagyott hátra, a kitől fia : Sámuel. Losonczi Bánffy Zsigmond. Bánffy Zsigmond, Bánffy János és Lónyai Fruzina fia. Bethlen Gábor fejedelem udvarában kezdte szolgálatát, kinek bejárója. Brandenburgi Kata alatt 1630-ban főpohárnok. V Archiv für sieb. Landesh uj foly. X. к. 2) Fia Mikós maga irja, hogy Bethlen Farkast 1678-ban afogarasi gyűléskor tették kanczellárnak és lett főispán is, mi az áprilisi s nem a februári gyűlés idejében történhetett. Azonban a Történ. Tár 1883. évf. II. füzetében 167 7. jan. 6-áu kelt fejedelmi levél van, melynél fogva Bethlen Farkas a vacantiában lévő főispáuságba instelláltatni rendeltetik. E rendelet kelte idejében (ha dátuma nem téves) Bethlen János már vizkórságos beteg volt, s talán ez időben volt a maga keresdi lakházában, a rá gyanakodó fejedelem parancsára, árestomban tartva és Bethlen ezen álapota idézhette elé a rendeletet ; de vájjon nem a »discretus és moderatus« Bethlen Farkas müve-e, hogy a beiktatás ezúttal elmaradt.