Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - I. közl. 400

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 415 csay tanácsosait, Haller Gábort és Bethlen Jánost. Fogaras ostromlása is reá volt bízva, melyet 1661-ben ostromolt. Atyja fejedelemsége alatt ő Fejér megye főispánja és 1661. máj. 13-tól fogva egyszersmind udvarhelyszéki főkapitány. E fejedelem oldala mellett volt a nagyszőlősi ütközetben, és Keménynek 1662. január 23-kán történt eleste után kimenekült Aranyos-Medgyesre mostohaanyjához. Az ütközet után a Kemény-pártiak őt fejedelemné akarták tenni. Párthíveit tanácskozás végett Aranyos-Medgyesre hívta gyűlésbe. Apaffy megtudva törekedéseit s mind őt, mind pedig a párt fejeit notáztatta a Görgény-Szentimrén 1662. márczius 10-kén tartott országgyűlésen. Ekkori künléte alatt jegyezte el magának "Wesselényi Borbálát, Wesselényi István és Lónyai Anna leányát, mely jegyese ez évben julius 7-kén elhalt. A mely országgyűlés a Kemény-pártiakat a, nóta alól feloldozta, az 1663. febr. 22-én Kézden tartott országgyűlés, Kemény Simont nem vette ki a nóta alól. Később, miután a bécsi udvar segélyére többé nem számíthatott, felhagyott a fejedelemségre való törekvéseivel. Mint kegyelemnyert tért vissza Erdélybe. Halála idejét 1675. április 5-re írják.x) В ú ni Bethlen János. (Lásd Udvarhelyszék.) Bethlen János, Bethlen Farkas és Kemény Anna fia. A jeles történetíró, kitől Erdély történetét, Bethlen Gábortól kezdve 1673. végéig birjuk. Születése idejét 1613-ra teszik. Bethlen Miklós szerint János gyermekkorában, a mostohaatyja szt.-mártonmacskási Macskásy Ferenez gondos nevelése alatt, az unitária vallásból a reformata vallásra tért át. Több évig a frankfurti akadémián tanult, honnan 1630. sept, hóban jött el2). 1637-ben vette nőül Váradi Borbálát, a gazdag és tekintélyes kolozsvári polgár, Váradi Miklós leányát, kivel előbb többnyire Kis-Bûnon lakott. 1641-től l(i44-ig, az ez idő alatti országyűléseken szerepelni látjuk; az 1641. áprilisi országgyűlésen ő volt a három tagú bizottság egyik tagja, mely a fejedelmet üdvözölte ; az 1643. májusi országgyűlés bevégzésekor általa búcsúztak el az ország rendei a fejedelemtől, 1644. jan. 13-án is ő volt a búcsúztató, de hogy ezeken mint regalista vagy megye követe, vagy mint tisztviselő szerepelt-e, — kimutatni nem tudjuk. x) Kővári László, Erd. Epit. Emi. 272. I. 2J Haller Gábor naplója.