Századok – 1887

Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - I. közl. 14

A LENGYEL KORONÁHOZ. 1.29 és kegyes főméltóságainak és nemeseinek, tekintetes uraknak, testvéreknek testvéri szolgálatomat. Habár tudom, hogy ő királyi felsége legkegyelmesebb urunk semmit sem fog elmulasztani, a mi a respublica biztonságának oltalmára és szilárdítására szükségesnek mutatkozik, mindazonáltal én is kötelességembe vágó dolognak tartom, hogy a respublica minden kilátásban álló veszélyeztetését — és ilyen látszik fölmerülni — köztudomásra hozzam s titeket, uraim intselek, minthogy én a felséges koronában ő felsége a király egyik szolgája s mindnyájatoknak megbízottja, valamint a birodalom liatá í-ainak katonai őrizője vagyok. Es ezzel annál gyorsabban kellett uraim hozzátok fordulnom, mennél inkább félek attól, hogy valami előre nem látott történhetik egész hirtelen. Az ügy következő : Egy nemes és komoly férfiú levele, kinek nevét, melyet én a hir vétele után nyomban jelentettem Krakóba, a királyi felség már tudja vagy egy-két nap múlva tudni fogja, komolyan figyelmeztetett engem. E férfiú nevét közhírré tenni sokféle tekintetből nem illendő, de nem fogok vonakodni attól, hogy a nagyságos fel esküdött tanácsosokkal, ha egyik vagy másik tudni óhajtaná, közöljem s az illető iratokat bemutassam. A levél tartalma következő : Báthory Gábor, a ki immár Erdély fejedelme lőn s (mint a levél mondja) néhány elégedetlennel egyetértésben áll, hadra készül s fenséges koronánkra akar törni. Már pedig semmiféle figyelmeztetést, mely a respublica biztonságát illeti, nem szabad számba nem venni. IJle mindenesetre van két tekintet, mely e figyelmeztetésnek valószínűséget ad. Az egyik az, hogy már — *) nál vétettek észre ez üzelmek némi gyümölcsei, a mint ez az utasításból kitűnt, melyet ugyanez a Báthory bizonyos Jaroslavnak adott. A másik az, hogy épen most, Kazi-Gerej tatár khán alig történt elhunyta után, a ki mint körültekintő fejedelem élete fogytáig szemmel tartotta az urunkkal királyunkkal kötött békeszerződéseket s féken tartotta embereit, egyre nagyobb számú tatár gyűlt, össze s gyűl össze most is Moldvában. Mindez nagyon valószínűvé teszi ezen Báthory practikáját Moldvában találtató seregünk ellen. Csatározás gyakran fordul elő s a tatárok Berladtól Románig barangolnak a mieinket az erdélyi határ felől hátban fenyegetve. Azért említem e helyeket, mert sok ember van, a kik hadainkkal Moldvában jártak s ama vidékeket jól ismerik. Miért táboroznának Romannái a tatárok, ha nem Báthory szándékai és üzelmei folytán ? Roman közel van az erdélyi határhoz szemben Tatrussal, honnan István király 2) az uralkodás, Mihály 3

) pedig seregével Moldvaország birtokba vételére kiindult. Igy figyelmeztetett engem ama tiszte-Itt egy szó hiányzik. Valószínűleg Guzow állott ott, hol a lengyel főikelők megverettek s Báthory Gábornak nálok levő compromittáló levelezése zsákmányúl esett. 2) Báthory István. 3) Mihály havasalföldi vajda.