Századok – 1887

Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - I. közl. 14

BÁTHORY ÉS BETHLEN VISZONYA A LENGYEL KORONÁHOZ. 15 I. Báthory Gábor. A történet érdekesebb problémái közé tartozik Báthory Gábor a természettől nyert szép tehetségeivel, vad szenvedélyeivel, állatias ösztöneivel s megfékezetlen kegyetlenségével — sa történetírás örökké tartó emléklapjain az isten büntető haragját kihívó példaként örökíté meg őt. Mindazt, mit a müveit emberiség hagyományos kegyelettel közös eszményképen a nyilványos és magántisztelet érinthetetlen oltárára emelni nemzedékről nemzedékre megszokott, ledobta onnan ez a fejedelem s határtalan szenvedélye sem emberi sem isteni törvényekben nem akart korlátot ismerni. Valóban vérző sebek voltak azok, melyeket ez uralkodó könyörtelen és kíméletlen ostorcsapásai visszahagytak, s csak a természetes politikai fejlődés eredményének lehet tekinteni, ha kényuri szeszélyeinek a legszélesebb játéktért óhajtotta éppen ugy, a mint az a vérengző néha saját kezűleg gyilkoló Caesar-ivadék az egész emberiségnek csak egy főt, egy törzsököt ohajtott, melyet egy csapással meg lehessen semmisíteni. Hisz, mint a tapasztalás bizonyítja, evés közben szokott ez étvágy megjönni. A kereszténység örökös ellensége, az 1453. óta Konstantinápolyból az üdv jelvénye, a kereszt ellen hadakozó török, kinek 1446-ban Havasalföld adófizető országképen meghódolt r

) s ki 151 l-ben Moldvát adófizetési kötelezettség fejében oltalmába fogadta,2) a kinek hódító előnyomulásai a mohácsi gyásznap óta Magyarország áldott földjét is elpusztították — ez a török szintén szerepelt Báthory Gábor vérengző terveiben. Hogy Báthory Gábor tulajdonképen minő uralmi vágyakat táplált, az csak 1612. május 12-én jutott napfényre, midőn a fényes kapunak azon ajánlatot tette, liogy a 15.000 aranyat tevő erdélyi évi adó elengedéseért a temesvári és egri pasák, valamint a gyulai és szolnoki bégek közreműködése esetén kész Magyarországba betörni, Bocskay idejét megújítani s az erdélyi fejedelemségnek területét egyfelől Moldvára és Havasalföldre, másfelől a Dunától egész Pozsonyig kiterjeszteni.8) Ez ajánlat, melyet II. Rudolf király portai ügynöke, Starzer !) Czedik, Die Weltgeschichte in Tabellen. Bécs 1859. 2) Az erre vonatkozó államszerződés Félszemű Bogdán moldvaországi vajda és II. Bajazid szultán közt gyűjteményemben Tom. IV. pol. 293 Nro 1827. A szerződés csak az évet mondja meg, de nem a kelet napját. 3) Hammer, Geschichte des osmanischen Keiches II. 748. 1.