Századok – 1887

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Bercsényi ismeretlen emlékirata XIV. Lajoshoz 1701. 1

XIV. LAJOSHOZ. 17 s ha ezt tenné : ellene nyilatkoznának a magyarok. Hogyha tehát oly szerződés köttetnék vele, a mint javaslom : úgy ő Erdélybe vagy Oláhország felől, vagy a Vaskapun át fogna beüthetni ; avagy ha ezt akár csapatainak elégtelen volta, akár a hegyszorosok miatt végbe nem vihetné : akkor Temesvár felé kellene nyomúlnia s úgy Várad táján a Lengyelországból jövő hadakkal egyesülnie, a melyek Ilyvó (Lemberg) felől tömének be Magyarországba, Thököly azután, túl a Tiszán fölszaporodván, úgy menne be Erdélybe ; ha a németek vonakodnak megütközni vele : Szebenbe kénytelenek szorúlni előle, mely várost az erdélyi fölkelt nép körültáborolván, előbb-utóbb capitulálniok kell. Ekképen, I a míg Szeben körülzárolva lesz is : az országon mindenütt Thököly lesz az úr, hadat gyűjt, s ennek nagy részét melylyel sem őneki, sem töröknek, tatárnak nem kell lennie — kiküldheti Magyarországra, minél belebb azon megyékbe, a melyek már Ágost király mellé nyilatkozának. Ha azután e vármegyék hívására Ágost bejövend az országba : Thökölynek segédhadait, akkor, ha már nem lesz többé szüksége rájok, visszabocsátja ama tiszántúli megyékbe, a melyek ideiglen Erdélyhez kapcsoltatnak. Ha pedig sikerülne a császáriakat már Várad körűi megverni, — azon esetben, ha Thököly erre jőne be, — úgy ő a csapatoknak csak egy részével mehetne be azután Erdélybe, míg a többi had Tokaj felé Kassának és a szomszéd vármegyékbe nyornúlua elő, zavarba hozván gyorsaságával a császáriakat. Ha ezt elmúlasztanák s egyedül Erdély elfoglalására szorítkoznának : a császár időt nyerne erejének összeszedésére és módokat Magyarország megoltalmazására, hadsereget szervezvén e czélra. Holott a németek uralmától felszabadított Erdély maga képes volna a császár ellen fegyverbe állítani húszezer embert, ide nem számítva a szomszédos tiszai vármegyék s az ú. n. hajdúvárosok hadi népét, az elbocsátott végbeli katonaságot és a nemesség bandériumait, Ekkor aztán a sziléziai vagy morva határok felől előnyomulandó lengyel király döntő kézzel bevégezné az ország fölszabadításának nagy művét. Ugyanis a másutt annyira elfoglalva lévő császár minden látszat szerint nincs jelenleg azon helyzetben, hogy hamarjában elegendő hadat fogadhatna ; és ha némi magyar csapatokat össze-