Századok – 1887

Értekezések - Dr. VÁLI BÉLA: Az első magyar színigazgató szabadalom-levele 1696-ból 145

146 AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNIGAZGATÓ nem könnyelműség, de természeti vagy politikai csapások idézheték elő vagyona romlását. Ily viszonyok közt a tönkrejutás örvényéből csakis az által remélt kivergődni, ha szabadalmat nyerne a hazánkban szerte vándorló idegen színészcsapatok mintájára színtársulatot alakítani. Eme szabadalomlevél kieszközlése végett indult meg Bécsbe gyalog, éltetve azon remény által, hogy a színművészet erejével sikerülni fog megújítani vagyonát. Könyörületes szívek által segélyezve, néhány heti vándorlás után eljutott illetőségi helyéről Kolozsvárról az ausztriai határig. Innen kezdve ruhaneműit, kelle a hagyomány szerint elcserélni táplálékért s Bécs sorompóinál a vámdijat hogy lefizethesse, utolsó nélkülözhető ruháját árusítá el. Fáradozását azonban siker koronázta. Egynémely magyar főúr által segélyezve, kihallgatást nyert a fejedelmi udvarnál. Kérelmét élete hányatottságával és irodalmi munkáival támogatá. Beánk csak kevés maradt műveiből. De ezek aligha utolsó helyet foglaltak el írói tevékenysége határai közt. Aranyos-Rákosi Székely Sándor szerint 1674-ben a jóhirű thoroczkai unitárius aliskolának volt tanítója, amely időben »énekeirőlhíres volt«. Másfélévtizedig azután semmi nyoma hollétének és állapotának. Lőcsén 1689-ben jelent meg tőle egy »Igen szép história az Jeruzsálemből Jerichóba menő tolvajoktól megsebesített embernek állapottyáról«, melynek megjelenési helyéből azt sejthetjük, hogy Erdélyből a Szepességre sodorta az élet vihara, melynek kíméletlensége annyi panaszra adott okot. Ugyancsak Lőcsén jelent meg 1693-ban »De conservanda bona valetudine Liber scholae Salernitanae«, »Az angliai scholának jóegészségről való megtartásának módgyáról« írott könyve. Mely müvecskében a fordítás és versbeszedés Felvinczi érdeme. Ugyanezen évben adta ki Felvinczi későbbi nyomtatványban fenmaradt művét a Comico-Tragoediát : »Plútónak és Jupiternek egymás között való villongások« czímű művét. Felvinczi György a színigazgatói szabadalomlevél engedélyezése s kiállítása végett nem fordult a színészek grófjához, kihez az idegen országbeli vándor színészek s különféle látványosságok bemutatói fordultak s kik ily szabadalomlevelet önkényüleg megállapított dijért szolgáltattak csak ki, pedig mint két okmány bizonyítja, hazánkban is jogérvényes volt az által ok kiállított szabadalomlevél. Nem fordult e méltósághoz azért, mivel a kiszabott dijat, bármily csekély legyen is az, nem tudta volna lefizetni. Ezért is Leopoldhoz fordult. Az uralkodó kegyelmesen fogadta az esdeklőt s meghallgatva kérelmét, elrendelte annak teljesítését. Meghatva a királyi kegy által, ugyanekkor a Felvinczi családban élő hagyomány szerint Felvinczi György előterjeszté azon kérését, hogy a királyi szabadalomlevél ne Írassék