Századok – 1886

Értekezések - BUNYITAY VINCZE: A menyői keresztkút és a renassaince Szilágymegyében 886

894 A MENYŐI KERESZTKÚT Oláh Miklós még egy félszázad múlva is magasztalólag emlékezik.1

) Az építés sty Íj ét vagy mestereit sem Oláh Miklós, sem más írónk nem említi ugyan, de legalább a stylről beszélnek azok a kövek, melyek a váradi vár udvarán a régi püspöki palota és Szent-László király székesegyházának helyén 1881.1883-ban felszínre kerültek. E kövek között vannak olyanok, melyeken félreismerhetetlen a renaissance izlés jellege ; nevezetesen van egy márvány párkányzat, mely a legélénkebben emlékeztet a menyői kapuzat hasonló részletére, csakhogy márványa inkább lila, mint veres. De egészen hasonló veresmárvány darabokat látott e sorok irója is, melyek a földben benmaradtak ; sőt a várfalak déli oldalán ma is látható egy darab a vésetek s aranyozás nyomaival. És ugyanazon romok között Thurzó Zsigmondnak sírkövén a kidolgozásnak, hogy úgy mondjuk, nyersesége s a betűk, rövidítések jellege mintha Eloreuczi János kezére vallana. Szóval Désházy István, ki a keresztlcút készítésekor váradi prépost volt, menyői alkotásainak mesterét megtalálhatta Szent-László városában, Váradon is. És most meg kell emlékeznünk Ipolyi Arnoldnak e közlemény kezdetén idézett szavairól, hogy hazánk czímere régi műemlékeinken rendesen előfordúl. A magyar czímert, valóban megtaláljuk ezen vidék egyházaiban is. így a székelyhídi, ma protestáns egyházban széttörve ugyan s egyes darabjait értelmetlenül a falba illesztve ; de ha a darabokat kellőleg összeillesztjük, megkapjuk az egész czímert a négy pólyával, kettős kereszttel s a magyar koronával ép úgy, mint azt Budavárában, Mátyás király egyházának toronyablakában láttuk egykoron. Nemkülömben a tasnádi, már bemutatott évszámos paizs szintén a magyar czímert viselte hajdan ; a pólyák még meg is vannak belőle, csak a kettős kereszt hiányzik, mert kitört vagy kitöretett. Hasonló, bár kissé stylizált s megcsonkított czímert találunk a szintén szilágymegyei horváti protestáns egyház egyik keleti támján. A menyői egyházban a kapuzaton s az említett két darab töredéken kivül a keresztkút szárára is alkalmaztak czímereket. Nevezetesen a két gyűrütag között három czímeres paizs van elhelyezve. Ezek egyike a már ismertetett Désházy-czímert tünteti fel épen úgy, mint a kapuzaton s a töredékeken, csakhogy sokkalta J) »Ars huius (Civitatis Waradieusis) eonspieua est... . aedium inaguifíeentia, quas Sigismundus Thurzo episcopus. . . . aedificaverat.« Bél M. Adparatus ad Históriám Huny. 30.1. — És ismét : »exeunte domino Keverendissimo (Thurzo Zs.) de ecclesia, seeuti surnus eum usque ad gradum aulae superioris noviter constructae.« 1509-iki tudósítás. Gr. Vay-család levéltára. — Szent-László székesegyháza mellett is építtetett egy kápolnát. A váradi püspökség történele. "ill. 43 és 112. 11.