Századok – 1886

Értekezések - BUNYITAY VINCZE: A menyői keresztkút és a renassaince Szilágymegyében 886

ÉS A RENAISSANCE SZILAGYMEGYÉBBN. 895 kisebb alakban s azon kiilömbséggel, bogy a főalak nem görbe karddal, hanem egyenes pallossal védi magát. A második paizs -mint mellékelt rajzunkon is látható — négy pólyát, a harmadik kettős keresztet visel. Ez pedig ismét a magyar czímer. A kettős kereszt s a négy pólya így, külön paizsokon gyakran előfordul hazánkban, nevezetesen a bácsi erőd donjonjának egyik ablakán is.1) Tehát nemcsak Vitéz János s Mátyás király codexeinek fényes lapjaira, nemcsak a budai, kassai stb. dómok falaira, hanem a szerény falusi egyházakban is kiirták vagy kivésték e czímert, hogy lássa, hogy szokja meg és szeresse meg mindenki nemzetiségünk s állami függetlenségünk e jelvényét. Atyáink magyarságáról, hazaszeretetéről s monumentális műérzékéről beszélnek e czímerek ma is épen úgy, mint a múlt. században épített váradi székesegyház homlokzatának kétfejű sasa azon kornak gondolkozása s hangulatáról. Magáról a keresztkutról fel kell még jegyeznünk, hogy a menyői egyházban az urasztalának talapzatáúl szolgált épen úgy, mint egy másik, hasonló műdarab az abaujmegyei Pető-Szinyén.2

) Az asztal felső lapja s terítője egészen eltakarták nemes idomait. E méltatlan helyzetéből ifjú Bőlöni Sándor, Szilágymegye történetének írója szabadította ki, a különben szegény egyháztól magához váltván az ép oly érdekes, mint becses műemléket. Története azonban még itt nem ére véget. Ipolyi Arnold, váradi püspök, székhelyére érkezése (1886. jun. 15.) után mindjárt másnap felkereste Szent-László király hajdani székesegyházának a föld alól s lebontott épületek falaiból összegyűjtött köveit, valamint azon síremlékeket, melyek ama székesegyházban püspökelődeinek hamvait fedék egykoron. Es míg kegyelettel állott a tiszteletes romok felett, azokhoz és önmagához méltó elhatározás érlelődött meg lelkében. Püspöki palotája földszintjének egyik folyosóját, mely 37.85. méter hosszú s 3. 48. m. széles ama műemlékek csarnokává jelölte ki ; a fővárosból műépítészt hívott le, kivel az egyes darabokat a műizlés fejlődésének megfelelő korrendben felállíttatá s rendezteté. Midőn Bölöni Sándor erről értesült, a már birtokában levő keresztkutat Ipolyi Arnold püspöknek felajánlotta. A művészetben az egy akol egy pásztor országa eljött. Bölöni Sándor régi protestáns nemzetségeink egyikének sarja. A nemes emlék pedig most Szent-László király váradi alkotásainak maradványai közt foglal méltó helyet. BUNYITAY VINCZE. Magyarországi régészeti emlékei'. II. 2-ik rész. 130. 1. *) Archaeologiai közlemények. IX. 94. 1.