Századok – 1886
Értekezések - IVÁNYI ISTVÁN: Báncza vagy Bancsa egy bácsmegyei régi helység 908
KÜLÖNFÉLÉK. 911 kat Bács városból az előbbi Derzsa és Nagy-Bancsa területére, az új Bács- Újfalura telepítette által. ') — Nagy-Bancsa helyét a tovarisovai határ éjszaki részében a bácsi érseki uradalomnak 1.784. évi összeírása is kétségen kivűl helyezi 2), a midőn azt mondja, hogy ezen uradalom tőszomszédja kelet felé Szelencse és Nagy-Bancsa kincstári puszták, a mely utóbbi urbarialiter Tovarisova kincstári pusztába van bekebelezve. Bancsa 1554—1590 években mint a bácsi nahije egy helysége, a török defterekben is előfordul, csakhogy három névalakban : Nizsna-Bancsában (Alsó-Bancsa ?), 1554-ben 2 adózó ház volt, 1570 körűi 7 ház. Bancsában 1590-ben 8 ház. Rádina-Bancsában (Nagy-Bancsa ?) ugyanakkor 19 adózó ház volt. (Bács-Bodrog megyei. Tört. Társ. Évkönyve. I. évf. 3 /4 füzet'22. 1.) Hogy Bancsa, O-Bancsa és Nagy-Bancsa csak ugyanazon földterület egyes részeit jelentik, (ha nem éppen egyértékű a három név) kitűnik abból, hogy azoknak fekvése egy helyre esik. Igy az 1461. évi Ő-Bancha : Gwzew (Keszi), Aich és Chalaz (Halász) helységekkel említtetik. Az 1522. évi dézsmalajstromban is Bancsa körűi a többi közt szintén Geesze (Keszi) említtetik és Mathya. — Egy 1346. évi okmányban Zopur, Ders, Mathya és Guze (Keszi) határai egy pontban összeszögellenek, Halász is közel van. Ders pedig Bács városnak volt tőszomszédja ; s e mellett volt Bancsa is. Az evvel többször felsorolt Orboz, Orbász vagy Orbászpalota nem lehet más, mint a mai Obrovác. A dunai névjoggal birt Földvárt pedig mindenesetre a Duna mellett keresvén, ezt Obrovác alatt O- Palánkán vélem feltalálhatni, a mely név Palánka csak a török korszak után jött divatba, valószínűleg a régibb Földvár helyett, annál is inkább, mert mind a két név várat, erődöt jelent. Hogy itt valóban egy Földvár létezett is, mutatja az 1522. évi dézsmalajstrom, mely szerint Nyék (vagy 1399. évi okm. szerint Verőfény), Földvár, Monosfalva, Lengyel, Jófalu és Szent-Lörincz a dézsmagabonát mind az utóbbi helyre hordták össze, a mely körülmény az említett helyek kölcsönös közelségére mutat. Szt,.-Lőrinc alatt pedig értendő azon puszta, a mely a 18. század elején egészen Bukin határába olvadt, s a mely csakugyan Palánkával vagy a régi Földvárral határos. — Az 1311. évi okmányban említett Csurg alatt is nem a Tisza-Földvár alatti Csurog értendő ; mert egy 1256. évi okmány már említ egy terram Churg a Mosztonga pataknál. Ez pedig legalább a 15. század vége óta éppen Bács város és Bukin mellett húzódik lefelé. S így még Mortalyosról is kétséges, vájjon szabad-e azt a Temerin melletti mai Mertvályos pusztával azonosítani ? IVÁNYI ISTVÁN. Balog Gy. A bácsi plébánia 100 éves eml. 2) Magy. nemz. muzeum kéziratai közt.
