Századok – 1886

Értekezések - IVÁNYI ISTVÁN: Báncza vagy Bancsa egy bácsmegyei régi helység 908

910 KÜLÖNFÉLÉK. (portiones possessionariae) zálogképen Csekei Porkoláb Tamás birtokába jutottak, s ennek örökös nélküli halála után Mátyás királyra szállottak, a ki azokat 1461-ben anyjának ajándékozta addig, míg az illetők ki nem váltják (Hunyadiak kora XI. 21. 1.) — 1467-ben a kői káptalan Mátyás király rendeletére Sulyok Györgyöt és fiait többi között a Bács megyei Bancsa és Szt.-Lőrinc birtokába vezeti. Mint szomszédok megjelentek : Ladislaus et Sebastianus de Bancha, Andreas de Thciranya, Georgius de Werefalva. *) — 1470-ben Garai Jób Széchy Miklóssal Bancha, Martalyos, Acsa és Szt.-Miklós birtokára nézve osztályra lépett. — Ugyanezen évben a fennemlített Ladislaus és Sebestianus de Bancha mint királyi emberek (homo regius) vagy biztosok szerepeltek. — 1505-ben Andreas literátus de Bancha volt csongrádi főispán és vett részt a rákosi országgyűlésben.— Az 1522. évi Bács megyei eZezsma-lajtrom szerint Banchya falu Yajszkai Fabó Fábián járásában volt ; a megyében a legnagyobb falvak egyike volt, mert 108 adózót számlált, neveik mind magyarok. A Bancsával együtt felsorolt helységek most ismeretlenek s alig megfejthetők : Mindszent, Szentlélek,, Mathya, Geesze, Varjad, Kapwch, Elwes, Kereked, Dal, Tolmach stb. 2) 1543-ban a kalocsa-bácsi érsek urbáriumában 3

) Nagy-Bancha 16 pénzt fizetett évenkint az érseknek. 1555-ben a Hatvaniak-nak is lehetett itten birtokrészük, mert ezen évben Hatvani György és János szerződésre léptek több megyében lévő birtokaikra nézve, így Gödöllő, Nagy-Hatvan, Csongrád város és Nagy-Bancsa Bácsmegyében.4

) 1652-ben gróf Wesselényi Ferencz ez évi urbáriumában Nacjy-Banczának irja e helységet. — 1701-ben említtetik, hogy az akkor máikincstári puszta Nagy-Bancsa azelőtt török földesurának 6 frt. adót fizetett. — Bács és Bodrog vármegyék határpörében a nádori biztosnak Glavenicsnak 1717-ben hozott Ítélete szerint Nagy-Bancsa Tovarisova körül van; mert ezen név a Paraga, Szelencse, és Bácsújfcdú közötti földrészre, azaz Tovarisova határának északi részére még használatban volt. — Kovács kincstári mérnöknek térképén 1764-ből az illető tovarisovai határrészben még a régi bancsai templom romjai is fel vannak tüntetve.B

) — Nagy-Bancsa pusztának egy része a mostani Bács-Üjfalu határához is vétetett, a midőn Batthyányi József érsek 1768-ban a tótox) Tudom. Tár. 1840. évi jul. füzet. 2) Orsz. levélt. 3) Orsz. levélt. 4) Leleszi konvent archiv. 5) Stelezer, Geschichte der Bácska 10. 1.