Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - VÁCZY JÁNOS: Koltai V.: Czuczor Gergely élete és munkái 75

76 TÖRTÉNETI IRODALOM. mégis önérzetesebb harczosa a nemzet erősbülő szellemének, mint Czuczor Gergely, az egyszerű szerzetes. Alig volt valaki, a kinek útjába nagyobb akadályokat gördítettek volna irigyei s a ki mégis hívebb maradt volna czéljaihoz, a melyek iránt szenvedésekor, a börtönben, bilincsei közt egyaránt buzgólkodott. Valóban szinte megfoghatatlannak kellene tartanunk Czuczor Gergely üldöztetését, s a mindinkább terjedő hírneve elleni aljas áskálódást, ha nem gyanítanék a szerzetes-írónak kissé talán nagyon is világias magaviseletét, túlbuzgalmát a nemzetiség s kifakadásait haladásunk vélt. vagy valóságos gátlói iránt. E homályos pontra Koltai sem tudott élénkebb világot vetni. Rendesen azt hiszik, hogy népies költeményei, melyekben többnyire a szerelem zeng élénk, naiv, egyszerű, bár nem mindenütt mesterkéletlen hangokon, szolgáltattak ürügyet a költő üldöztetésére. Csakugyan ezek is hatással lehettek a titkos irigyek áskálódásaira, dee körülmény magában véve éppen nem fejti meg az elkeseredett s folytonos zaklatást, a melynek Czuczor oly kíméletlenül czélpontjává tétetett. Kívántuk volna, hogy életírója mélyebben vizsgálja e homályos viszony szövedékét, a mely Czuczor pesti tartózkodásával, itteni viseletével, működésének irányával sokkal szorosabb kapcsolatban van, mint ahogy Koltai felfogja. Hihetetlen, hogy Dercsiknek, a titkos feladónak vádjai Czuczornak csupán költői működésére vonatkoztak s annál kevésbé hihető, hogy a szerzet főnöke s maga a helytartótanács szinte minden nyomősb, mélyebbre ható ok nélkül enged a vádaknak, a melyeket haladéktalúl foganatosítniok kellett. Koltai sejti, hogy a költő nyíltsága, őszinte s erős nemzeti érzése volt legfőbb oka a zaklatásnak, de még e körülmény sem fejti meg teljesen a kérdést, mivel épen semmi adat sem támogatja s az csak egyszerű föltevés marad. Feltűnően mellőzi a Czuczor fővárosi életét, itteni viselkedését,viszonyait, élményeit, világias szokásait, a melyek akkor egy szerzetes papról elég szűkkörűen alkotott felfogással, talán nagyon is ellenkeztek s a melyeknek behatóbb vizsgálata bizonyára sokkal inkább eligazítja az életírót, mint egyébb mellékes körülmények, a melyek csak súlyosbíthatták a vádat, de magokban véve nem alkothatták. Koltai azonban sem az ember sem a költő lélektani fejlődését nem igyekszik megértetni s az az egypár jellemző új adat, melyet itt-ott felhoz, alig igazodik a már eddig ismertek közé. Gyakran ismétel, közbetold, meg újra kezd s a mi legfőbb baj, majdnem többet foglalkozik Kisfaludy, Vörösmarty, Petőfi költészetével, mint a Czuczoréval. Költészetünk nemzetiesb*iránya, mely a népköltészet fuvalmától kezd élénkülni, csak fokozatosan olvasztja magába az új elemeket, s mielőtt magát a lényeget átvenné s tovább