Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - VÁCZY JÁNOS: Koltai V.: Czuczor Gergely élete és munkái 75

77 TÖRTÉNETI IRODALOM. fejlesztené, kezdetben csak inkább külsőségekre szorítkozik — a fejlődés természetes rendje szerint — mintegy tartózkodva a gyorsabb és fokozatosb haladástól. A fejlődésnek ezen a pontján találjuk Czuczort, a ki tovább terjeszti a népies birodalmát, nemcsak mint utánzó, de a ki öntudatával bír művészetének. Tanulmányozza a népdalokat és sok oly jellemző vonást olvaszt költészetébe, a melyek minden kétséget kizárólag mutatják az új irány fejlődését, Igaz, hogy élményeiből kevésbé meríthetett, de miért tagadnók, hogy az ő keblének is meg kelle nyílnia az itjúság játszi kedvtelései előtt, s miért fognók rá a priori, hogy nem saját érzéseit zengte, mert szerzetes pap volt ? A szenvedély oly convulsioin nem igen mehetett keresztül, mint más, világi költő, de vájjon meg tudta-e tagadni oly könnyen hevülő, ingerlékeny ifjú létére keble minden vonzalmát, eltudta-e nyomni a szenvedélyt csirájában, hogy oly könnyen rámondja életírója, hogy nem saját érzéseit dalolta ? Hát a Botond alakját mikép tudta oly élénken festeni, a kit szerelme boszűra gyújt, vagy Polydorát mikép tűntetheté föl az ébredő szerelem sugalmaival, vagy a falusi kis leány örökre naiv, kedves ártatlanságát hogyan tudta oly művészien festeni, ha soha nem ismert igazában érzést, vágyat, szenvedélyt ? Bizonyára egy költőnek minden beható tanúlmányai mellett is kell saját kebléből merítenie, s Czuczor még középszerű költő sem lesz vala., ha csupán utánoz, mint életírója állítja. Általában Koltai nagyon hajlandó egy-egy nem eléggé indokolt állítást elfogadni s oly kevéssé igyekszik Czuczor összes működésének vezérfonalát megtalálni, mint egyes irányát több oldalról, világosabban jellemezni. Nem vizsgálja a Czuczor époszainak benső alakítását, conceptióját, csak egyszerűen elmondja tartalmukat minden mélyebbre ható fejtegetés nélkül. Czuczornak a kereszténység és lovagiasság, az ősi múlt és hősiesség iránti lelkesűltsége, a melyek époszaiban a főeszmét alkotják, szoros összefüggésben vannak nyelvészeti működésével s elfogúltságával, a melyet Koltai sem menteni, sem kimagyarázni nem tud eléggé,, bár megvalljuk, hogy Czuczor ebbeli működésének méltatása munkásságának egyik figyelemre méltóbb része. Jól fogja fel Czuczor helyzetét, nyelvészetünknek máig tartó ellentétes küzdelmét s a Szarvas kíméletlen kifakadásait, gúnyos hangját s vádjait visszatetszőknek s túlzottaknak mondja, a melyek »nem volnának helyén még akkor sem, ha Czuczor nézeteivel egészen egyedül áll vala s a nyelvészkedés törvényei semmi ellenmondást nem tűrő, teljesen megállapított igazságok voltak volna is. "Valóban tudósaink a Nagy Szótáv íróinak csak botlásait és tévedéseit emlegetik, de azt feledik, hogy Czuczor volt jóformán az első, ki irodalmunk és nyelvünk behatóbb tanulmányozását