Századok – 1886
Értekezések - LOVCSÁNYI GYULA: Adalékok a magyar-lengyel érintkezés történetéhez - V. közl. 692
A MAGYAR-LENGYEL ÉRINTKEZÉS TÖRTÉNETÉHEZ. 613 gada.A könybe lábbadt szemek s a bumilis kérelem gyanúba ejteni képesek Dlugoss2) és Túróczi8 ) előadását a választási feltételekre vonatkozólag, melyek szerint : a szepesi városoknak díj nélkül való visszaadása, Erzsébettel kötendő házasság is kívántatott. Az ezen házasságból eredendő gyermekek örökösei a magyar korona országainak, s ha a viselős Erzsébet fiút szülne, ez a cseh koronát azonnal, a magyart csak Ulászló halála után örökölje, ha t. i. Ulászlónak Erzsébettől fiúgyermeke nem születnék. Az ezen választásra vonatkozó diplomatiai tárgyalások eléggé ismeretesek s annyit is tudunk, hogy Ulászló az ország jogainak tiszteletben tartását fogadá, a szepesi városok visszacsatolását is megigéré, de ennek daczára a krakkói püspöknek, mint lengyel zálogbirtokot, zálogba adta. Halics, Podolia addig Lengyelországé volt maradandó, míg sorsukról úgy, mint Moldváról is, a két ország nagyjai különösen nem intézkedtek. Borbálának nem volt szabad az országba visszatérni. Erzsébet özvegy királyné, mióta a kis László megszületett, még kevesebb hajlandóságot mutatott az Ulászlóval kötendő frigyre, s midőn az özvegynek ajándékot hozandó lengyel követekre Komárom táján várakozó Thallóczit és Marczalit börtönbe vetteté, a polgárháború magvát elszórta. Ulászlót kellemetlenül érintheté, midőn a megbízatásuktól elállt és visszatért követei által a történtekről értesült. De nem volt olyas férfi, kit asszonyi szeszély, ha mindjárt nagyzásban is tör ki, meg szokott ijeszteni. A koronázás május elejére levén kitűzve, april végén Sandeczből Késmárknak vette útját, s aztán az ügyének legfőbb támasza Rozgonyi egri püspök által részére megnyert Szepességen — Iglón, Szepesváron, át Kis-Szebennek, Egernek s innen Budának tartott. Mint mulatott és fogadtatott ez útjában, Dlugoss adja elő (12). Május 12-én a Rozgonyi által elfoglalt budai várban nyugodta ki magát. A püspök, az esztergomi tiarát remélvén hű szolgálatai jutalmáúl, míg itthon fegyverrel küzdött Ulászló mellett, midőn ez Erigyes császárhoz panaszló levelet indított Albert magaviselete miatt, a püspök a maga részéről szintén kifejté levelében, mint hátráltatja az osztrák berezeg a választott király ügyét Erzsébet támogatása által. A császár ártatlannak mondá magát, Cilleyre vetvén a felelősségét s közbenjáróúl ajánlkozott, mihelyt Ulászló 2-3 bizalmas emberét hozzá indította a teendők megbeszélése végett.4) De a május 11-én Erzsébet és ') Ugyauott 120. l. ') XII. •) Chron. IV. 38. 1. 4) Monum. II. 121. köv. 11.
