Századok – 1886

Értekezések - LOVCSÁNYI GYULA: Adalékok a magyar-lengyel érintkezés történetéhez - V. közl. 692

A MAGYAR-LENGYEL ÉRINTKEZÉS TÖRTÉNETÉHEZ. 695 lyok kiváltására nagy összegű aranyat? Koribut vajon nem fosztatott-e meg javaitól, nem börtönben balt-e meg, melyben számos, vele szövetkezett magyar még a mai napig is ott sínlődik? S vájjon az nagy bűn-e, bogy Kázmér cseh királynak lépett fel, s miért nagyobb, mint Albert törekvése, felfogni nem lehet. Nem tudják bizonyosan, de erősen hiszik, hogy Kázmér is a kath. vallás érdekeit szem előtt tartá a feltételek kötésében, melyek a koronához juttathatják. Külömben, ha a két nemzet királyai a cseh koronáért vitatkoznak, ez nem vonhatja maga után a két nemzet régi barátságának felbomlását. Ok biztosítják a magyarokat, hogy a békét nagyon óhajtják, és soha a magyar nemzet ellen fegyvert, önvédelmet kivéve, i'agadni nem akarnak. *) Ezalatt Ulászló szorgalmasan biztosítá magának Opolia, Osvancium, Brzeg s más városok és berezegek hűségét és támaszát Kázmér számára ; a pápához, IV. Jenőhöz pedig, — ki őt a fegyver letételére felszólítá — oly forma levelet írt, mely a harcz okáúl Albert királyt tüntette fel. A levél mása ez utóbbihoz került, s ez most a pápához fordűl, kijelentve, hogy ő már letevő volt a harczról, de a lengyel által kényszerítve lőn újból ahhoz nyúlni. Majd elő adja, tmint huzták-halasztották a dolgot, midőn magyar küldöttsége indított a lengyel királyhoz, ne erőltetné régi kir. kötések sérelmével fivérét a cseh nemzetre addig, míg serget indíthatott Csehországba.2) Végűi a pápa közbevetése folytán (lásd az erre vonatkozó levelét: Monum. II. 105—108. szám) a két király küldöttei, a báseli zsinat követei s pápai megbízottból álló bizottság a béke tárgyalásához fogott Boroszlóban 1439. elején ; de a tanácskozás oly hosszúra nyúlt, hogy a lengyel követek már haza készültek, s végre is eredmény nélkül egyedül a korábbi fegyverszünetet meghosszabbítván, s egyúttal a további tárgyalások idejéül ápril 24-ét, helyéül a magyar-lengyel határ valamely városát tűzvén ki, szétoszlott. Ulászló váltig biztosította a pápát, hogy semmit sem óhajt komolyabban a végleges békénél, s mégis oly utasítással küldé képviselőit Boroszlóba, mely a békés kiegyezést lehetetlenné tevé, nemcsak, hanem a tárgyalások folyama alatt cseh földön Borbála által, ki most már kiköltözött Krakkóba, az Albert által oda nevezett Cilley kormányzó által bújtogatott a kelyhesek között. Rabló csapatait pedig háromszor egymás után engedé a Szepességbe törni, hűbérese Ylád pedig Erdélybe vezette a törököket. Ez volt az egyik fő ok, miért a boroszlói értekezlet szétoszlott, mert a magyaroknak haza kelle sietniök. Albert ily körülmények ') Ugyanott 96. s köv. 11. !) Ugyanott 103. s köv. 11.