Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - DEMKÓ KÁLMÁN: Acsády: Magyarország Budavár visszafoglalása korában 625

626 TÖRTÉNETI IRODALOM. 626 éves alkotmánya, nemzetiségi és vallási viszonyai mind ellentmondanak ezen törekvésnek s az udvar és nemzet közt éles ellentét fejlődik ki. A császári udvar politikusai Csehország sorsára akarják juttatni hazánkat, s a viszonyok kedvezőknek is látszanak erre. Már az 1606-iki zsitvatoroki béke »5163 • mértföldre számítva a magyar államot — Erdélynek 2082, Törökországnak 1859, a magyar királynak csak 1222 mértföldet juttatott Szt.-István koronája területéből.« A török uralomnak politikája az emberirtás, — rendszeresen űzött emberrablás, a török és német katonaság zsarolása, az állami culturtevékenység hiánya, rosz közgazdasági viszonyok, tudatlanság, a közegészségügy szervezetlensége, egészségtelen climaticus viszonyok, pestis, mind egyaránt hozzájárultak a népesség számának apasztásákoz s »1680 táján a magyar korona egész területén alig volt több lakos mint két millió«, a magyar király hatósága alatt mintegy 840,000 ember élt s e közt sem volt, sem vallási, sem nemzetiségi, sem rendi egység. A catholicus és protestáns felekezetek nemcsak vallási, hanem politikai ellenfelek is, »a királyság, mely catholicus maradt és a nemzet, mely protestánssá lett, ellenszenvesen, bizalmatlanűl állt szemben egymással. A török hódítás és a német befolyás mellett pusztít még a belső viszály. A szétszaggatott, számában megfogyott magyar nemzetnek alig vau már más választása, mint meghódolni vagy a németnek, vagy a hatalmasabb töröknek. A »terület és népesség« czímű első fejezet eredeti új adataival meglepő képét tárja elénk a szomorú bomlásnak, melynek okait a kor viszonyainak alapos ismerete mellett oly szerves összefüggésben adja a szerző, minőt korrajz irodalmunkban keveset találunk. Hogyan mentették meg őseink részünkre e hazát, mely intézmények tartották fel a magyar nemzetre két oldalról mért halálos csapásokat? megfelel rá »az állam és szervezete« czímű második fejezet. A megyét, mint a politikai értelemben vett nemzet jogainak védőjét a szervezetlen középponti hatalom hiánya következtében politikai hatalommá látjuk fejlődni s annyira megerősödni, hogy a dicasteriumokkal szemben a legtöbb esetben meg tudta védeni nemcsak önkormányzati jogait, hanem a nemzet közjogait is, s ezen nagy érdekek védelmében szívesen elnézzük a közigazgatás és törvénykezés terén tapasztalt hiányait. De a legjobb akarat mellett sem teljesíthette jól ezen feladatát a megye, mikor pl. Borsod megyének 1670-iki bevétele nem érte el az 1700 frtot, mikor egy szolgabírónak és esküttjeinek évi fizetése összesen 52 frtot tett ki, mikor az 1700 frtból kellett fizetni az összes tisztviselőket, csináltatni utakat, hidakat, német tiszteknek és török basáknak küldözni ajándékokat, egyikkez is másikhoz is küldözni