Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - TÉGLÁS GÁBOR: Beck: A vas története 1500-ig. Die Geschichte des Eisens 614

TÖRTÉNETI IRODALOM. 617 nyozott ékírásos hengereken kivül arany, bronz és vastárgyakat szintén feles számmal találtak. A ckaldaeusoknál a vas jelentőségét az a szokás is igazolja, bogy a férfi korbalépés jeléül vasgyűrüt vontak a felavatott ujjára. Mosultól 3—4 napi járó földre Layardnak sikerűit megtalálni a kirgizek által máig aknázott tiyari hegyi vastelepeket. Az egyptomiaktól eltanúlt fegyvereken kivül főleg a nyíl és íjj, valamint a lándzsa-készítés igényelt sok vasat, sőt Tiglat Pilesar egyik ékírása szerint vasszekerekkel vonult a nehéz hegyszorosakon és hágókon át. A vassisakot is használták már s a lovassági vasfelszerelés teljesen assyr találmány s a hűbéres országok adózási lajstromából a vas nem hiányzik. Az így begyűjtött nyers vaslapokat vagy kikészített eszközöket raktárakba halmozták és Place Victor mosiili consul, ki Ifi. Napoleon költségén a Ichorsabadi palota romjait tovább kutatta, elég szerencsés vala egy ilyen raktári készletben összesen 160 mmázsa vasárut felfedezni. Kalapács, csákány, fűrész, láncz, ásó, furó, tőr, kés, kard, sőt a koczka kövek szilárdítására szánt ékek, kapcsok más közönséges háztartási eszközökkel, nyers vastömbökkel együtt képviselve valának itt s az a körülmény, hogy Ninive lerombolói a vasneműt érintetlenül ott hagyták, világosan bizonyítja a vas akkori nagy elterjedtségét. Syriában Damascus ember emlékezet óta messze földről keresett vásárterét képezi a legfinomabb aczélpengéknek. Az idevaló fegyverkovácsokat, az assyr babyloniai kényurak erőszakkal magukhoz hurczolák s hadi felszereléseiket úgy készítteték el. Nabukadnezar különösen elismerőleg szól Damascus fegyvercsiszárairól. A damascivozks mesterei itt laktak s innen tanulták el a zsidók a vas használatát. Nemcsak a biblia számos vonatkozásai (pl. Jób könyve 28. része 1. 2. 9. versei) tanúskodnak a vasbányászatáról, hanem számos helynév is utal úgy a bányamíveletre, mint a kohászatra és a vas ipari értékesítésére. így déli Júdeában Kajin—kovácsok városa, Saruken valamint Ziph = Kohólak, Simeon közelében Hether Hamhad = Érezek helye, Miseal, Beten = aknabánya. Az alsó Jordán átellenében eső hegyeket érezhegyeknek hítták s a Jordán forrásai körül Hasbeyanál vasbányászati nyomokat találunk. A Libanonban sem ritkák az agyagvas-telepek, melyek körűi Rusegger órányi távolságra megtalálta a hajdani bányaturzásokat. A vasolvasztás módjait is megolvashatjuk Jeremiás Siralmai 6. rész 27— 29. verseiben, Esaias könyve 44. rész. 11- 12. verseiben. Az ókor bronz árúsai a phoenicziaiak is foglalkoztak vasolvasztással samoloch alatt olvasztó kohók értendők. Arabia az egyptomiaktól bányászott sinai félszigeti vastelepeket használta. Az aczélt mindnyájan Indiából szerezték be. A lydiaiak az aczélcsiszolást értették. Végeredményül a kutatások kideríték, hogy a sémiták az összes fémipar terén úttörők valának ; de nemcsak az aranyozás, ezüstözés s