Századok – 1886
Értekezések - NÉMETHY LAJOS: Kik voltak elsők Budavárában az 1686-iki bevétel alkalmával? 579
KIK VOLTAK ELSŐK BUDAVÁRÁBAN. 587 cséjére a vitézség ; mert a németek csudálván nagy próbáit, és azért irigykedvén rajta, bolott már a német császár grófi titulust is küldött vala neki, ebéd felett mérget adatnak be neki.« így Cserei, az »Ujabb Nemzeti Könyvtár«-ban kiadott Históriájában. (165. s köv. 11.) Cserei Mihály Buda visszavételének kortársa volt. Históriáját 1705-ben írta Brassóban, személyesen Buda alatt nem barczolt, hanem ugyancsak 1686-ban a hassági táborzásban vett részt. Amit Petneházyról írt, tehát nem ex autopsia tudta, hanem csak hallom ásból, a mi maga már elegendő arra, hogy feltétlen hitelt nem adhatunk neki. Tény az, hogy Petneházy huszárjaival nagy szolgálatot tett Buda vívásánál. Hatvan és Eger között julius hóban végbement csatározásokban neki oroszlán rész jutott. Aug. 10-én ő mentette meg a portyázásra ment és az ellenségtől körül vett 2 század huszárt stb. Azonban hadászati szempontból alig hihető, hogy valamely huszár ezredes odahagyván ép akkor övéit, midőn azok elfoglalva vannak és idegen csapatok — hajdúk — élén rohamban vegyen részt. Hogy Petneházy huszár ezredes volt s nem a hajdúk ezredese, bizonyos lotharingiai Károly fővezérnek naplójegyzéséből, a hol többször huszár ezredesnek említtetik. Továbbá Juvigny térképéről a hol Pest keleti részén feljegyezve áll : »Petnehasi 1000 husaren«. Rosti térképe őt a budai oldalra helyezi, a mai Újlak tájára, s szintén huszárjait említi. Ép azon körülmény, hogy Petneházy új dispositiót kapott, jele annak, hogy a roham napján helyén kellett lennie, mert aug. 29-én ép ( )-Buda felől kivánt a segítségre érkezett nagyvezér az ostromló seregen áttörni, s ezt az átalános roham alkalmával ismét megkísérthette. Tény az, hogy a fővezér napi parancsa a roham parancsnokai között lovas ezredest is jelelt ki, hogy a kellő dispositiókat, amint látszik lóháton megtegye, de ez nem vala Petneházy, hanem Magni gróf ezredes, tíz század dragonyos parancsnoka. Az is tény, hogy lovasok vettek részt a rohamban, a főherczeg napi parancsa szerint gyalog, karabélylyal, pisztolylyal és karddal fegyverezve, beosztva a különféle rohanó oszlopokba. Azonban Cserei nem azt mondja, hogy Petneházy huszárjai élén, hanem a hajdúk élén jutott első a várfalra. A hajdúk soha sem tartattak azonosoknak a huszárokkal. Előbbiek gyalogok, utóbbiak lovasok voltak. Miután a fővezér napi parancsában határozottan ki van jelelve, hogy kik, hányan és hol vesznek részt a rohamban, hajdúknak huszár ezredes vezetése alatt történt részvételéről pedig a
