Századok – 1886

Értekezések - NÉMETHY LAJOS: Kik voltak elsők Budavárában az 1686-iki bevétel alkalmával? 579

588 NKMETEÍY LAJOS. parancsban szó siucs, azért Petnehdzy ilyen közreműködésén alaposan lebet kételkedni. Továbbá feltűnő Csereinek azon megjegyzése, bogy Petnehdzy »csudálatos vitézi bátorságának a német generálok« szem tanúi voltak. Ez sem liibető, mert a tábornoki kar solia sem szokott a tusakodók közelében tartózkodni. A tábornokok közül az ostrom vezetésével Soucbes gróf altábornagy és Dippenthal tábornok voltak megbízva, kik a több oldalról történt rohamot csak úgy vezényelhették egyöntetűleg, ha az egészről kellő áttekintéssel birtak, már pedig ezt oly közelről, hol egyesek vitézségét is megfigyelni képesek lehettek, nem tehették. így tehát Cserei állítása a »német generálok« mondásáról mesedolognak tűnik fel. Cserei azt mondja, hogy Csonkabég a magyaroknak adta meg magát. Ebből Feszler azt hozta ki, hogy Petneházynak adta meg magát (Die Geschichte der Ungarn. IX. 387.), holott'egyidejű naplók és feljegyzések szerint Dinghen tábornok volt az, kinek magát ő és a budai vicebasa megadta. (Zenarolla Giornale Militare. 183.) Azt is mondja Cserei Petneházyvól, hogy »a német császár grófi titulust is küldött vala neki.« Erről a liber regíus mit sem tud. Tény az, hogy I. Lipót fejedelem 1686. jan. 14-én, mint Thaly Kálmán mondja, (Turul II. 51.): »A királyi kegyelem további felajánlása mellett, nagy katonai kitüntetést : a császár képére vert arany numizmát és arany lánczot kapott, Aradnak a töröktől lett viszavételekor tanúsított kiváló hősiességeért.« XI. lncze pápa pedig szintén 1686-ban Buonvisi bibornok bécsi nuntius közvetítésére 500 arany súlyú aranylánczot adományozott neki. Petnehdzy maga folyamodott a kihalt Baxa család fiscusra került vagyonáért, kiválóan ajánlva Csdky István és Caraffa János Antal grófok és tábornokok által. A bécsi udvari kamara 1686. sept. 2-iki kelettel (tehát ép a Buda bevétele napján) az ügyet a magyar udvari kamarához leküldi és a jószágokról bővebb ismertetést kér. A kért jószágot már nem Petnehdzy Dávid nyerte, ki időközben elhalt, hanem az 1687. évi márczius 10-ikén kelt királyi resolutióval annak özvegye Belényi Zsuzsanna és fiai Zsigmond és József. Figyelmet érdemel, hogy az adomány indokolásában Petneházynak érdemei és hű szolgálatai általánosan vannak felemlítve és valamely kiváló hőstettéről, mely Budavár vívásánál történt volna, szó sincsen, úgyszintén a grófi czímről sincs említés téve. Cserei végre azt beszéli, hogy »a németek ebéd felett mérget adtak be neki.« Habár még nem sikerűit kinyomozni mily véget ért Petnehdzy, mégis Cserei állítását alig lehet valónak tartanunk. Cserei Históriája többször megvan kéziratban. Az első ki a Petnehdzy-ra vonatkozó adatot belőle használta Katona István vala.