Századok – 1886

Értekezések - NÉMETHY LAJOS: Kik voltak elsők Budavárában az 1686-iki bevétel alkalmával? 579

KIK VOLTAK ELSŐK BUDAVÁRÁBAN. 585 Szabolcsijai.! helyettes alispán volt, fogyott el. Női ágon 1764-ben találom felemlítve Krisztinát. Niczky Fermez özvegyét, ki a homonnai ferenczieknek 150 frtot hagyományozott misékre. (Kupp, Helyr. Tört. III. 268.) Ramocsaházy Endrének a budai bősnek volt családja. Fiai és unokái szintén Mars szolgálatában próbáltak szerencsét. Egyik unokája Budán helyőrnagygyá lőn és mint olyan körülbelől 1750 -80-ig működött, saját házzal bírt, s a consistoriummal meggyült a baja, mert nem élt nejével. Mindezekről felvilágosítást ad a »Status et Numerus Personarum Parochiae Budensis S. J. in Praesidio« czímü, a nevezett plébánia tulajdonát képező kézírat. Osak mellesleg említem, hogy a szabolcsmegyei Ramocha helységet már 1319-ben találom okmányilag említve (Anjou-k. okmt. I. 533.) Végre említést érdemel még, hogy Ramocha nemcsak vezeték, hanem régi magyar tulajdonnév is volt, pld. Ramacsa de Kaid özvegye 1307-ben (Anjou-k. okmt. I. 138.), vagy 1317-ből »Omodeus filius Ramacha nobilis de pogh « (U. o. 443.) és 1321-ben »Stephanns et Ramacha filii Philipi«

in villa eoruni zyrutua vocata Ramacham. (ü. o. 593.) Amiből világos, hogy zyrutua helységből lett Ramocsa. A miről az 1335-ik évi okmány is kezeskedik, a melyben »Stephanus et Ramacha filii Philippi de Zeret.ua« fordul elő. (U. o. III. 129.) Ezek nyomán Nagy Iván állítását kiegészíthetjük mondván : zyrutvai vagy zeretuai Fülöpnek 1321., 1335. két fia fordul elő: István és Ramacha, ez utóbbinak fia Péter 1379., 1388-ban fordűl elő, ki magát zeretuai Ramocsa Péternek nevezi. Ezek utóda Mihály magát 1454-ben majd »Ramacha de 8erethn:a«-uiik, majd 1486-ban »Ramocha de Ramochahaza«nak írja. P e с h m a n n Márton Günter. A várnak déli részén a rohamban magyar csapatok nem vettek részt, hanem csupán a bajorok. Itt Peclimann Márton G Unt érnek sikerült az általa vezényelt választott csapat élén elsőnek bejutni a várba. E hőstettért Miksa Emanuel bajor választófejedelem őt bajor tűzérőrnagygyá nevezte ki, I. Lipót király pedig 1698. évi június 27-ikén bárói rangra emelte és magyar indigenatust adott neki, aminek nagyobb hiteléül közlöm Kovachich József Miklós Collectaneaiból, a latin oklevélből, hű fordításban az indokoló részt : » Pechmann Márton Günther, Buda, Magyarország fővárosa emlékezetre méltó ostromlása és dicsőséges bevétele alkalmával, az általa kiszemelt és reábízott katonákkal a várnak bástyájára, mely a legkeményebben oltalmaztatott és majdnem hozzáférhetetlen volt, ő lépett fel először és azt szerencsésen elfog-