Századok – 1886

Értekezések - ÓVÁRY LIPÓT: Báró Nyáry Albert emlékezete 490

494 úvAkv LtRÓ'ri rúra, tehát a hazameneteli-e a legcsekélyebb kilátás ís kínálkozott volna, és a csalódások s egyéb ide nem tartozó körülmények miatt az emigratio vezérférfiai közt nyilvánúlt meghasonlás is igen elcsüggésztőleg hatott az acquii magyar telepre. B. Nyáry Albert tehát, ki a tétlenségnek soha sem volt kedvelője, nehéz szívvel bár, de czéltudatos elszántsággal vált meg acquii bajtársaitól, és fölváltva Turinban és Modenában buzgón hozzá látott a levél és könyvtárak tanulmányozásához s a hazánk történelmére vonatkozó írott emlékek gyűjtéséhez; én pedig Nápolyba tettem át állandó lakásomat. Ez időtájt kezdődött a hazánkban csak kevéssé ismert Crouy-Chanel mozgalom Olasz- és Francziaországban. A magát az Árpádház férfiágából leszármaztató Crouy-Chanel család legidősebb férfitagja François Claude Auguste herczeg nyíltan föllépett mint az Árpádháznak s ennek révén női ágon az estei családnak egyedüli törvényes utódja, s ebbeli jogigényét bírói úton is igyekezett érvényre juttatni. x A mozgalom Germain Sarrutnek -»Len fils d'ArpácU1) czímű művével vette kezdetét, mely Párisban jelent meg s nem csekély feltűnést keltett. Ekkor érkezett b. Nyáry Albert Turinba, és csakhamar érintkezésbe lépvén magával Crouy-Chanel herczeggel, ügyét egész szenvedélylyel karolta fel. Mindenekelőtt egy kis értekezést bocsátott közre magyar nyelven, 2) melyben a magyar trónöröklés fejlődésének és jogalapjának rövid vázlatos előadását tűzvén ki feladatáúl, kijelenté, hogy azt hálából cselekszi a honszerző Árpádház iránt, melynek fi-ívadékai, mint ismert kútfők alapján bebizonyítani iparkodott, a Crouy-Chanel családban maradtak volna fenn. Ez a művecske a hazaküldésre levén szánva, igen kicsiny alakban és sok ezer példányban lőn kiadva Turinban. Később némi bővítéssel német és franczia nyelven is megjelent, amaz Bakovszky 8

) emez Germain Sarrut+) fordításában. E közlemények azonban csak a nagy közönség számára valának szánva. B. Nyáry Albert egyidejűleg egy igen komoly genealógiai és jogi tanulmányhoz is fogott, melyben nagy fáradsággal gyűjté össze a történelmi anyagot úgy az olasz levéltárakból, mint a régi írók munkáiból. E tanúlmány, melyben Nyáry a Crouy-*) Germ. Sarrut. Les fils d'Árpád. Étude Historique. Paris, 1861. 2) Az Árpádok jogai. B. Nyáry Albert. Turin, 1861. 3) Das Legitime Recht der Árpádén, oder die Anwartschaft des Prinzen Crouy-Chanel auf den Ungarischen Königsthron. Nach authentischen Notizen und Original Urkunden aus dem 13. und 14. Jahrhundert. Ergänzt mit dem neugeschichtlichen Daten. Von einem Magyaren. Chur, 1863. 4) Les Droits des Arpad Crouy-Chanel de Hongrie. Traduction du Hongrois, avec préface par Germain Sarrut. Paris, 1862.