Századok – 1886
Értekezések - ÓVÁRY LIPÓT: Báró Nyáry Albert emlékezete 490
BÁRÓ NYÁRY ALBERT EMLÉKEZETE. 495 / Chanel családnak az Árpád-háztól való leszármazását s anyai ágon (Estei Beatrix által, ki II. András neje volt) az estei czímhez való jogait bizonyítja, s mely később külön kiadásban is megjelent]) képezé alapját a pernek, melyet nemsokára Crouy-Chanel Ágost berezeg V. Eerencz volt modenai herczeg ellen indított ; megelőzőleg azonban véleményadásra híván fel Olaszország akkori legkitűnőbb jogászait, nevezetesen Cassinist és Tecchiót, az olasz Senatus elnökeit és Mancinit, a nemrégi külügyminisztert. E jogtudósok b. Nyáry Albert fennidézett tanulmánya s az ahhoz csatolt oklevelek megvizsgálása után, a felmerült fő kérdésekre nézve, ugyanis : vájjon Crouy-Chanel herczeg csakugyan oly ágból származik-e, melynek az estei czímhez joga van ; igenlő esetben nem veszhetett-e el e czím elévülés által ? és végre, mely törvényszék volna illetékes e per tárgyalására s eldöntésére ? a létező oklevelek alapján elismerik Crouy-Chanel herczegnek Posthumus Istvántól, illetőleg III. Endrétől való leszármazását ; a második kérdésre vonatkozólag azon véleményöknek adnak kifejezést, hogy itt elévülésnek helye nincs ; végre pedig Y. Ferenez modenai herczeg, ki ellen a per indítandó volt, modenai illetőségűnek, tehát olasz állampolgárnak levén tekintendő, a modenai kir. törvényszéket, tartják illetékesnek a fennforgó peres ügy elintézésére. Nevezett ügyvédek egyúttal készeknek nyilatkoztak Crouy-Chanel herczeg védelmének elfogadására is. Crouy-Chanel herczeg benyújtotta tehát keresetét a modenai kir. törvényszékhez, a volt modenai herczeg ellen : s a per megindult óriási érdekeltség közepette. A per folyama alatt b. Nyáry Albert kifogyhatatlan volt röpiratokban s hírlapczikkekben ; s a modenai herczeg hívei, mint magától értetődik, szintén mozogván, egy egész Crouy-Chanel irodalom fejlődött ki. Luigi Manzini,2) Jacopo Leone apát3 ) és mások4 ) b. Nyáry Albert sugallata alatt egész köteteket írtak a Crouy-Chanel kérdésről. ') 13aroiie Alberto Nyáry. La quistiom Árpád-Estense. Studio Storieo-Araldico. Torino, 1865. 2) Luigi Manzini. Qiiistione di Diritto sul titolo di Marchese d'Esté fra il Principe Francesco Augusto Crouy-Chanel d'Ungheria e Francesco V. ex Duca di Modena. Cenni storici e legali, Modena, 1863. 3) Jacopo Leone Abbate. Gli Stati Uniti d'Europa о la Barbarie. I. Prineipi di Crouy-Chanel discendenti dagli Arpad. Torino, 1864. 4) Documenti a giustificazione della domanda del Principe di Crouy-Chanel d'Ungheria contro l'ex Duca di Modena Francesco V. d'Austria. Torino, 1864. Relazione dell'Udienza teuuta il 9 Maggio 1864 in Modena nanti il Tribunale di circondario uella causa del Principe Augusto di Crouy-Chanel contro l'ex Duca di Modena Francesco V. d'Austria. Modena, 1864.
