Századok – 1886

Tárcza - Egy soproni emlék. Zichy Antaltól 369

TÁRCZA. 377 De, hogy eleje'n kezdjük : 1666. deez. 10-e'n igtattatott be lelkészi hivatalába, mint a szintén jeles Tolnai Ferencz utóda, nevezett derék elődöm, főtisztelendő Zichy György László, esztergomi kanonok s jáki apát. De akkor még egyelőre nem egészen egy félévre visszament székhelyére, Nagy-Szombatba, a káptalanhoz, s azalatt hivatalát itt a krónikás segédlelkész vitte. Ennek dijaztatásáról, természetesen, nem feledkezett meg. Kapott ez a patronátust gyakorló tanácstól e ezím alatt : naponkint egy pint bort, és a miséhez külön egy meszelyt, két páros zsemlyét, négy font húst, hetenkint egy imperiált, az egész stólát és elegendő tüzelőfát. Az apát- és kanonok-plébános pedig csak Sz.-György-napra hurczolkodott oda, hogy aztán aránylag rövid idő alatt, ú. m. ama kilencz év alatt, míg élhetett, nagy jóltevője legyen a hitközségnek, s egész környezetének. Érdemei egyenkint és időrendben meg vannak örökítve. Visszaszerzett elidegenítve volt javakat, rétet, kertet; csináltatott új lépcsőket, oltárokat megaranyoztatott, harangokat öntetett, — a harangöntés, mint az utóbbi kiállításon láttuk, máig is egyik előkelő ága Sopron város iparának — mely harangokat, egy nagyobbat és egy kisebbet, öszszesen 139 frt értékűt, a híres kalocsai érsek, Széchenyi György szentelt fel; orgonát csináltatott 125 írtért a Sz.-Lélekről czímzett templomba, ugyanoda három vászonra festett képet 6 frt 10 garasért, s négy nagy ón gyertyatartót, mely aztán a Sz.-Mihály-templomba vitetett át, hol nagyobb szükség volt reájok, 8 frt és 50 dénárért, stb. Ezeket ugyan még előde hagyatékából, de aztán maga is ily módon folytatta. Birtoka bástyafalait megújíttatja, mely alkalommal a földbe eltemetve egy régi határkő találtatván, lelkiismeretes vizsgálat és tanúk vallomásai után a határvonalt igazságosan megigazíttatja. Átjavíttatja a plébánia-lakot. Teljes búcsút eszközöl. Visszafoglal a lutheránusoktól holmi elidegenített darab földeket. Megéri — s kétségkívül, eszközölte is — katholikus híveinek, mint láttuk, a tanácsba lett bevétetését. Kiegyenlítésre visz egy illetékességi kérdést, mely e lelkészi állomásnak betöltése módjára s hova tartozására nézve egyrészt a berezeg (princeps) érsek, esztergomi metropolita, másrészt a győri püspök (egyúttal kalocsai érsek) közt támadt. A priinás joga fenntartása végett szentelt olajat (chrvsmát) küldött Nagy-Szombatból, a visitatiót is teljesíteni akarta ; de ezt aztán mégis az Ulustrissimus noster Ordinarius végezte, t. i. a győri püspök. A halála előtti évben ezek történtek : A Sz.-Mihály-templomban csak ekkor kezdődött meg a nagy böjt hetében, dominica passionis, a rendes isteni tisztelet, nagymise és szónoklat, s ezalatt a persely körülhordozása is, (»mendicatio«) a szertartások egész rendje s módja jövőre meghatároztatván. Ez le is van írva. Az egyház temetőjében lévő régi Szent-Jakab-kápolnát helyreállíttatta, s abban az első misét mondotta. SZÁZADOK. 1886. IV. FÜZET. 26