Századok – 1886
Tárcza - Folyóiratok szemléje - 200
TÁRCZA. 201 »a lelkészkedő papság köréből«, melynek hasznos és gyakorlati czélja van, a szerkesztő elmondja nézetét az érsekújvári zárda tulajdonát képező pacificale restanratioja ügyében. Aztán szerkesztő tesz jeléntést a budai, kassai és bártfai restauratiokról. A füzetet Vegyesek rovata zárja be. — A »HAZÁNK« I. füzetében Höh.i Lajos vázolja »Magyarország helyzetét 1820 — 25-ben.« Bevezetéskép az 1820-as évek alkotmányi és függetlenségi népmozgalmait ismerteti Europaszerte. Majd áttér Ferencz király és kormánya jellemzésére, azután a nemzet politikai életét, sérelmeit, a ke'nyszerújonczozást és adóemelést s az ezek által felidézett közszellem ébredését írja le. A szerkesztő Abali Lajos a történelmi társulatban régebben bemutatott a »líózsa-rendről« szóló tanulmányának azon részét közli, a mely . I Rózsa-rend Magyarországon való szereplését tünteti elő. Vasváry Ferencz folytatja a Károly,'-huszárolc cz. a. megkezdett szabadságharczi élményei leírását s be is fejezi ezen szakaszszal, a mely a Világos alatt történteket beszéli el. Szinnyei folytatja naplójegyzeteit Komáromról 1848 — 49-ben s ő is a világosi fegyverletétel utáni időből beszéli el a komáromi várban történt eseményeket. Az utolsó közlemények is a szabadságharczról szólnak és pedig a Hegyesi Mártoné : Az 1849-ik évi havasi hadjárat történe téhez, Beöthy Ödön kormánybiztos meneküléséhez, közöl adatokat, leveleket ; Dudás Gyula pedig »Szerb és német iratokat 1848-ból« közöl fordításban. A füzetet történeti repertóriummal zárja be Szinnyei. — A »FIGYELŐ« januári füzete nagyszámú és érdekes adalékokat szolgáltat a magyar irodalomtörténet jeleseinek ismeretéhez. Az első közlemény Weisz Bertalan tollából »Báró Eötvös József irodalmi működését« méltatja. Ezt követi Abafi Lajos »Szemere Pál a szózatról« czímü közleménye, a mely Szemere Pál kicsinylő vélekedését mutatja be Vörösmarty költészetéről, melyre Szemerét egy irodalmi sértés provocálta ; de kéziratát nem adta ki s később előszeretettel és méltánylással foglalkozott Vörösmarty költeményei bírálásával. Még egy közlemény foglalkozik Vörösmartyval, Vozári Gyuláé : Vörösmarty költői nyelvéről. Márki Sándor »A világosvári pénzásók« cz. a. egy 1807. iskolai verses színjátékot, vagyis inkább párbeszédes verset mutat be. Csaplár Benedek »Révai helyzeti bajlódásairól s irodalmi igyekvéseiről« ír. Lippics Elek : Császár Ferencz, Ferenczy József, Tompa leveleiből közöl egynehányat. Kom::: József: Janus Pannonius utolsó kiadása (1784.) történetéhez közöl egy adalékot. A magyar írók életrajzában Margócsy József, Kohn Salamon, Eötvös Lajos jelenleg is élő írókról találunk pár sornyi életrajzi feljegyzést. Ehhez a rovatjához legtöbb szó férhet a folyóiratnak. Nem látjuk, micsoda szempont és rendszer mérvadó e rovatnál. IIa az írók megválogatására nem kívánnánk is szigorú mértéket ; az talán mégis kevéssé érdekli az irodalomtörténetet, hogy ki hány magánlevél-töredéket írt elszórva a lapokban. A fűzetet "Szinnyei irodalomtörténeti repertóriuma zárja be. A MAGYAR-ZSIDÓ SZEMLE februári füzetében Kohn Sámuel a szombatosok történetéről írt nagyobb tanulmánya első fejezetét közli, mely az SZÁZADOK. 1886. II. FÜZET. 14
