Századok – 1886

Tárcza - Történeti repertorium a hírlapokból - 203

202 TÁRCZA. erdélyi szombatosok változatos és megkapó jelenetekben gazdag történetét tárgyalja. Kohn alnpos bibliai és történeti ismeretével hívatva van e munka megírására. Ez első közleményben kimutatja , hogy az erdélyi szombatosok felekezete önállóan támadt, függetlenül az európai hasonló mozgalomtól s vázolja a biblia befolyását a magyar irodalomra a XVI-ik század első felében. — A »MAGYAH NYET.VÖR« január 15-iki füzete szokott változatos tartalommal jelent meg. Vannak benne szólásmódok, közmondások, nép­babonák, népmesék, csali mesék, népetimologiák és ferdítések, találós mesék, tájszók, mestermüszók. A nagyobb czikkek között Simony>' Zsig­mond a magyar névragozáshoz járul adalékkal, a » kép « ragot fejteget­vén. Szarvas Gábor a magyar mutató-névmásról ír. Asbóth Oszkár az ó-szlovén és új-szlovén nyelv kérdésében vitázik Volf Györgygyei. Brassai Sámuel »A dativus ügyéről« ír polemicus czikket. Korda Imre : A kis­kúnhalasi nyelvjárást ismerteti. — Az ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET bölcselet-, nyelv- és természettudo­mányi szakosztálya kiadványainak II. kötete 3. füzetében Kant müve van közölve : Az erkölcs metaphysicájának megalapítása ; fordította és bevezetéssel ellátta Szász Béla. A füzet végén levő szakosztályi értesítőből a november 21-én és decz. 12-én tartott két szakülésről nyerünk tudomást, a melynek elsején Szász Béla mutatta be Kant fennebbi müve fordítását, az utóbbin Hegedűs Béla tartott felolvasást a tragicum kérdése feletti polémiáról. — Az »UNGARISCHE REVUE« f. évi januári füzetében Lipp Vilmos nyitja meg keszthelyi sírmezőkről írván, melyeket önállóan megjelent nagy munkájából ismerünk. Ezt követi Trefoi l Ágost emlékbeszéde Guizot Ferenez felett, melyet az akadémiában múlt évi okt. 26-án tartott, T'est у Frigyes, a horvátországi száz levél írója, a horvátok aspiratióit mutatja be kellő világításban a külföld előtt. Ezután Spieglcr J. S. héber bölcsészeié­ből egy rész, »Die Philosophie der Kabbala« cz. a. van közölve. Hunfalvy Pál »Zur Geschichtsforschung über die Rumänen« cz. fejezetben Mania V. ily czímü történetkritikai s ethnologiai munkáját veszi bonczkés alá. Marczali Huber osztrák történetéről ír, a melyet folyóiratunk múlt számá­ban mi is ismertettünk. A tartalmas füzetet magyar könyvlajstrom zárja be. TÖRTÉNELMI REPERTÓRIUM, ÖSSZEÁLLÍTVA A HAZAI HÍRLAPOKBÓL. 1886. JANUÁR. Adatok az 1646—47. országgyűlés történetéhez. Prot. Egyh. és Isk. Lap 2. és köv. sz. Alszeghy János. Más idők — más emberek. (Apróságok a régi Nagyszom­batról.) — »Az Nemes• Becsületes Szües-Czéh« történetéből. (Kép a régi »magyar« Nagyszombatból.) Pozsonyvidéki Lapok 3—-5. sz. Báttai apátságról. Közli S. F. Szekszárd és Vidéke 3. 4. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom