Századok – 1886
Tárcza - Folyóiratok szemléje - 200
200 TÁRÖZAi FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. — A »TÜKUI.« múlt évi utolsó füzete változatos és gazdag tartalommal jelent meg. A hosszú czikksorozatot a genealógia egyik legszorgalmatosabb mívelőjének, dr. Wertner Mórnak politikai-genealogiai tanúlmánya nyitja meg »Az Árpádok házassági összeköttetései«-röl, a mely betűrendes sorban összeállítja mindazon külföldi dynastiákat és hazai családokat, melyekkel az Árpádok házasságra léptek. Legtöbbször léptek rokonságba a Piastokkal, a lengyel királyi családdal, mindössze kilenczszer 300 év alatt. Kővárg László folytatja és bevégzi a múlt fűzetben megkezdett történet-bölcselmi tanulmányát » A hűbéri rendszer szellemé«-röl, különös tekintettel a családi és társadalmi életre ; a végső fejezetben a magyar hűbéri rendszert tárgyalván. — A minden egyes füzethez mellékelni szokott szinnyomatú kép e füzetben Asszúvölgyi Benedek czimerét mutatja be 1437-böl, a melyhez báró Nyáry Albert írt commentárt, közölvén Zsigmond czímeradományozó levelét is. Ez az utolsó ezikk, melyet a megboldogúlt báró Nyáry Albert írt; valamint ez az utolsó füzete is a Heraldikai Társaság közlönyének, melyen nevét, mint szerkesztőét olvashatjuk. Ezután a Turult az eddigi társszerkesztő : Fejérpataky László egymagában fogja szerkeszteni. A negyedik közlemény »Móré János ezimeres nemesleveleiről« szól, melyben Szádeezky Lajos ismerteti Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem 1584-ben Grodnón — és Rudolf császár és király 1595-ben Prágában Móré János számára kiadott ezimeres nemeslevelét. Kulinyi Ferencz » A régi magyarok személynevei« cz. a. ugyanily czíinü nagyobbmüvé-. bői közöl érdekes mutatványt. Tagányi Károly folytatja az országos levéltárban őrzött vagy följegyzett nemesi oklevelek jegyzékét Sigmond-tól — a Szegedi családig. A V egyesek közt: Thaly Kálmán: Az utolsó Rákóczi berezeg haláláról közöl újabb adalékokat, pótlékúl a »Rákóczi-ház utolsó tagjairól s kihalásáról« írt közleményéhez. Br. Mednyánszky Dénes: Egy kiskorú világi tihanyi apátról, Devecseri Csoron Jánosról ír, aki 1539-ben I. Ferdinándtól kapta az apátságot. Béthy László Rákóczi állítólagos sírjáról ír a konstantinápolyi protestáns temetőben, két czírner s egy sarkophág rajzával. A tartalmas füzetet Tárcza-rovat fejezi be. — Az »EGYHÁZMŰVÉSZETI LAP« Czobor Béla szerkesztése alatt, fennállása hetedik évében önállóan, nem mint a Tájékozó társlapja kezdte meg pályafutását. Az I-ső fűzetet előszó nyitja meg, melyben a szerkesztő azon, hiszszük, alapos reményének ad kifejezést, hogy ezentúl önállóan is meg fog élhetni. Hogy azt megérdemli, azt eddigi pályája is igazolja. Némethy Lajos, szent Margit képeit ismerteti : első sorban négy szobrát, azután a képeket ; s ezek közül kettőt egy XV. és egy XVII. századit rajzban is bemutat. Sándorfi a vagyóczi XV. századi templomot ismerteti, egy rávonatkozó 14'24-iki okmányt egész terjedelmében bemutat, s végül a szakértők figyelmét felhívja egy XIV. századi ereklyetartóra. A rövid közleményekben Kurtz levele van adva a szerkesztőhöz. Egy másik rovatban,
