Századok – 1886

Értekezések - WEBER SAMU: A lublói vár 141

A LUBLÓI VÁR. 151 22. Lubomirszky György 1667-ben vette át a kormányzást, de mindjárt ez évben 23. Lubomirszky Szaniszló Heraclius követte őt a kormányzásban. Alatta jelent meg 1671-ik évi junius 24-én Mihály lengyel király ama rendelete, melynél fogva köteleztetnek a városok podolini kegyesrendi szerzeteseket elfogadni, kik oly feladattal küldettek ki, hogy a katk. vallást újra megalapítsák. Lubomirszky készségesen közreműködött ezen czél előmozdításában. Sőt többet is tett ez irányban, mint kötelességében állott volna. így 1672-ben sept. 2-án szigorúan megtiltotta, hogy Magyarország többi részeiből kiűzött ev. lelkészek a városok területén fel ne vétessenek és menedékhelyet ne találjanak. Valamint az ország többi részében élő prot. lelkészek elitéltettek börtönre, számkivetésre vagy nápolyi gályarabságra ; úgy itt is a lengyel fenhatóság alatt a 13 város ev. lelkészei 1674-ben birtokvesztésre és számkivetésre Ítéltettek. Midőn kegyelemért esedeztek a lublói várban, Lubomirszkytől ily feleletet kaptak : »Habemus condolentiam cum Vestris Dominationibus et fatemur eas esse innocentissimas, sed hoc tempore aliter fieri nequit.« Uti levelök így hangzott: »Xotum facinius, quod dominus X. X. in Germaniam proficiscatur : itaque obnixe rogamus, ut eundem quocunque diverterit, uti hominem liberum et omni nota carentem sine turbatione admittere velint.« Az 1676-ik évi marczius 4-ikén Lubomirszky komolyan intette a városok lakóit, hogy a kath. hitre térjenek át, »nehogy a barmokhoz hasonlókig élvén, a szentségeket nélkülözzék« — »ne brutorum adinstar viventes christianis sacramentis careatis.« Az engedetlenekre még keményebb parancsokat mért. Márczius 20-án 1678-ban megparancsolta a helytartó, hogy a lakosoknak gyermekeikkel és cselédeikkel a bekövetkező húsvéti ünnepen 3000 arany büntetés alatt okvetlenül át kell térniök. Nyájasabban beszélt helytartójánál alattvalóihoz maga a lengyel király III. János 1682-ben szept. 9-én kibocsátott rendeletében. Erősen állítja, hogy csak neki van és senki másnak nincs joga a városokhoz, kiket e háborús időben más hatóságok is megadóztattak, zaklattak és háborgattak. A vallás tekintetében is, ha sérelniök van, csak egyenesen hozzá fordúljanak, ki alattvalóinak javáról gondoskodik. Ha a király így vélekedett, Lubomirszky sem tehetett másképen. Már máj. 20-ikán 1685-ben a protestánsoknak magán-házban saját lelkészök közreműködése mellett, megengedte az isteni tiszteletet és így e tekintetben jobb sorsuk volt, mint ev. hitsorsosaiknak Magyarhon többi részében, hol ez időtájban, 1681-ben, a sopronyi országgűlés csak poprádi jegyző hátrahagyott irományai. Stübner : Beschreibung des Königreichs Ungarn.