Századok – 1886
Értekezések - WEBER SAMU: A lublói vár 141
152 WELER SAMU. 22 úgynevezett articularis templomot engedélyezett használatukra. Lubomirszky Szaniszló Heraclius 1700-ban halt meg 5 ) 90 éves korában. A protestánsok viszonyai még utódja 24. Lubomirszky Tódor Szilárd alatt is, (1702—1745) mostohák maradtak. Legszomorúbb sors várt a városokra. Legelőször 1703-ik évi aug. 24-én megparancsoltatott, hogy a prot. vallásgyakorlat kemény pénzbeli büntetés alatt felfüggesztessék és a magán-imaházak a királyi ügyész által le foglaltassanak. Miután azonban ily rendelet keresztülvitele egyértelmű lett volna a városok megsemmisítésével, a mi nem állott a mindig pénzszükségben levő helytartó érdekében, már a következő 1704-ik évi junius 9-éu megint megengedte a protestánsok magán-vallásgyakorlatát. Kicsapongó élvezetei tömérdek pénzbe kerülvén, 1703. aug. 3-án kilenczedet kivánt a városoktól, kik a tizedet úgyis már fizették a papoknak. Hiába hivatkoztak a városok régi szentesített jogaikra és szabadalmaikra, az új adót többé ki nem kerülhették és nehéz szívvel 1704. aug. 8-án Lüblóváron szerződést kötöttek, melynél fogva kötelezték magokat a kilenczed beváltása fejében a helytartónak évenkiut 21,000 lengyel forintot és pedig két részletben, aug. 15-én és karácsony második ünnepén hiány nélkül lefizetni, mi annál súlyosabb és sérelmesebb volt, mert az összes, a városok részéről az elzálogosítás ideje óta addig fizetett adó 1412-ben mindössze 200 márkát, 1674 óta 700 lengyel forintot tett. A fokozódott pénzadóhoz a nagy, hallatlan véradót is megkívánta a helytartó. 1704. okt. 9-én a szokásos 6—10 újoncz helyett Karetty várkapitány parancsára küldött Leibisz 120, Béla 150, Menkard 50, Durand 50, Buszkin 50, Igló 180, Olaszi 70, Fe lka 120, Poprád 120, Matheócz 60, Szombath 100, Sztrázsa 50 és Váralja 150 embert a lublói várba. A kérelmezők, kik arra a körülményre figyelmeztettek, hogy ezen újonczozás után alig maradt munkaképes ember a városban, alig menekülhettek meg a vártoronyba való becsukatástól. Két év múlva 1706. julius 29-én a helytartó Podolin várából meghagyja a városoknak, hogy julius 31-ikére a legszükségesebb hivatalnokok, az aggastyánok és a betegek kivételével, minden harczképes embert, puskával, pisztolylyal, lándzsával, vagy azok hiányában, kaszával vagy fejszével felfegyverezve, Bélára küldjenek, a hol saját tfízhelyök védelmére egy parancsnok rendelkezésére bocsáttatnak. Tudjuk, hogy akkor a Rákóczi felkelés hullámait egész Szepességig vetette és Kézsmárk városa szintén hatalmába jutott, mely csak 1709-ben került vissza, Protocollum ecl. ev. 1612—175B. Azon rendeletek, melyek ezeu időben a lengyel királyoktól e's a lublói helytartóktól megjelentek, e jegyzőkönyvben találhatók.
