Századok – 1886

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: A magyar-cseh confoederatio és a beszterczebányai országgyűlés 1620. - II. közl. 109

KÖPCSÉNYI GRÓF LISTI LÁSZLÓ. 131 tudta, hogy soka egy kettős aranyat sem hozott neki az ördög sőt készítésökuéi sem nyújtott segítőkezet. Mindenesetre legalább is különös dolog lenne, oly vádakkal illetni ezen embert a XIX-ik század végső tizedeiben, melyek saját korában is figyelmen kivűl hagyattak. Még ha szinte erős bizonyítékok felett rendelkezhetnénk is, a dolog természeténél fogva, oly színben tűnnénk fel, mintha felvilágosúltság tekinteté­ben a XYII-ik századnál hátrább állanának. Kerekes Menyhért Mosonyvármegye alispánjának vallo­mása , hasonlóképpen igen terhelő dolgokat foglal magában Listire nézve, különösen a méregkeverés tényét illetőleg. Neve­zett tanú ugyanis a következőket adja elő : »Egykor hozzám jővén Ribstein dános nevű soldat (a ki személyében nemes ember s annak előtte szolgája volt Listius Lászlónak) mondván nekem, hívassam elő feleségemet gyermeki­met, kik között Sándor Mihály vőm is jelen volt, tovább mondotta Ribstein : Kezemben volt már a méreg, egy bugyogós korsóban, melyet az uram Listius László az kegyelmed kúttyába hagyott öntenem, kitől kegyelmeteknek mindnyájoknak meg kellett volna halni. De szánván kegyelmeteket, nem akartam megcselekenni s ha kegyelmetek nem hiszi, kérgye reá kis Dusicsot, Parti nevű drabantot, hárman voltunk a kiket elrendelt Listius László, hogy megcselekedgyük, s ha kegyelmetek nem hinné, esküttesse meg azokat is. Vallja továbbá viceispán uram, hogy egykor Ulrich Lidi mészáros ő kegyelméhez jővén, azt az embert is magával ho­zott, a ki által őtet Listius László megakarta étetni. Sőt azon ember egy üvegcsében a mérget is ő kegyelme kezéhez adta, mely akkor liquida materia volt, de most megszáradott immár, kit fatens uram producalt is ; bitire kérdvén az fogadott Gerstestingel nevű embert, azt vallotta, hogy az ur Listius László és felesége Kecskés Éva asszony adták volna neki a mérget, hogy meg írt Ulrich Lidi nevű mészárost megétesse, és sírtanak volna keser­vesen, a mikor kezében adták a mértjét. A mely tüzes szerszámot producaltak volt is, kit Lidi malmára reá szórtak vala, legelőször is az ő kegyelme kezéhez hozták, kit az ország előtt is mutattak, de az most ő kegyelme kezénél nincsen és még az országgyűlés előtt elvette ő kegyelmétől azon Lidi nevű nemes ember. Vallja azt is fatens uram, az mely embert gátai erdonel megöltek vala : 1) Nem is foglalkoztam volna ily kimerítöleg e kérdéssel, ha ille­tékes oldalról nem figyelmeztetnek, hogy Listi jellemének megítélésekor különös tehintettel legyek a kor babonás hiedelmeire, melyben úgy lehet ő is osztozott. Megtettem, és vizsgálódásaimnak eredménye úgy hiszem, ez oldalról is kellő világításba helyezi a dolgot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom