Századok – 1886

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: A magyar-cseh confoederatio és a beszterczebányai országgyűlés 1620. - II. közl. 109

KOMÁROMV ANDRÁS. Kibstein mondotta ő kegyelmének ő ölte volna meg tlerstenstingellel együtt, Listius László uram parancsolattyából. Egy veres süveg is vagyon ő kegyelme kezénél, mely ott találtatott és az vármegyén reproducaltatván, mint viceispánnál ugy hagyatott. « A még hátra lévő tanúk közül Polonay János mosonymegyei assessor és Puckel András köpcsényi polgár vallomásai bírnak nagyobb fontossággal. Amaz ugyanis állítja, hogy Listi hamis pecsétet csináltatott, és Sibrik ellen való pöriben » hamis levéllel élt.« Arról is van tudomása, hogy Kugl János nevű ember készíté a hamis pecsétet, kit is fiával együtt, lassú méreggel étetett meg Listi. Polonay dános vallomása nem áll egyedül, az oklevél hamisítás tényét Pakay Benedek egybehangzó vallomása kétségtelenné teszi. Ez az egy dolog magában véve is elegendő lett volna ( Listhy elitéltetésére ; a hamis pecsét készítőt a középkorban nem ritkán máglyára hurczolták, s a XVII-ik század folyamán is legszigorúbban bűntették. Az említett második tanú Puckel András elbeszéli, hogy midőn társával a vár alatt levő álló vízben halászott volna, »szintén az hol Listius László az álajtócslát törette« egy feloszlásnak indúlt emberi kéz akadt hálójába, melynek ujján réz gyűrűt talált. Természetes dolog, hogy azonnal félbe szakítá foglalkozását, sőt a halakat is visszadobta a tóba. Ezzel a tanúvallomási jegyzőkönyv véget ér, s ha még egyszer áttekintünk rajta, látjuk, hogy a sodomitaságon kivűl, a hamis pecsét készítés, gyújtogatás, méregkeverés, gyilkosság vádjai feltétlenül bebizonyúltak Listi ellen, s lia a vizsgálat kezdetén volt is némi reménye a szabadúlásra, többé nem lehetett kétségben sorsa felett. Hasztalanúl vesztegette aranyait, hasztalanul eskettette magához az embereket ; minden szövetségese cserben hagyta és vesztére törekedett. Meglep bennünket az a vakmerő gondatlanság, melylyel ez ember gonosz tetteit véghez vitte s a könnyelműség, melylyel átengedé magát bűnös szenvedélyeinek. Ügy látszik, mintha legtávolabbról sem gondolt volna arra, hogy czinkos társai elárúlhatják s ekkor lakolnia kell. Több esetben még csak titkolni sem igyekezett bűntettét — mintha a következményeknek fogalmával sem bírna. A lélekállapot, mely tetteinek elmaradhatlan következménye volt, a szenvedélyek, — mik vérét örök forrongásban tárták — úgy látszik — józan esze használatától nagyrészbeu megfosztották őt. A vizsgálat folyama alatt Listi Jánosék sem maradtak tétlenül, s gondolván, hogy hazánk törvényei értelmében László javai