Századok – 1886

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: A magyar-cseh confoederatio és a beszterczebányai országgyűlés 1620. - I. közl. 105

120 Л MAGYAR-OSEH CONFOEDERATIO valamikor büntetni, az összes országok tartozzanak fegyvert fogni s az illetőt megoltalmazni az ausztriai ház ellen. *) Bethlen Sáros-Patakon épen Rákóczy Györgynek nevenapját ünnepelve, az asztalnál kapta meg a cseh szövetségesek határozatáról szóló tudósítást s még azon nap éjjelén válaszolt Thurzó Imrének. »Nem kevés elmélkedése« volt a dolog felett, de annak nagyon megörült, hogy a szövetségesek nem idegenkednek a békétől s a fegyverszünetre vonatkozólag megteszik a szükséges lépéseket, ha abba királyuk és a két Ausztria is befoglaltatnak. így lia a császár nem fogadja el a feltételeket, nem a szövetségesek, hanem a császár lesz oka a keresztény vér ontásának. Bécsbe már négy futárt küldött hiába s már alig tudta, hogy kezdjen újabban a dologhoz, »mert a minő nagy felfuvalkodással az az udvar (a bécsi) vagyon«, nem hitte, hogy valamit végezhessen. Nehogy azonban rajta múljék a dolog, a cseheknek a fegyverszünetre vonatkozó feltételeit felküldi Bécsbe, de előre is tudja, hogy a válasz az lesz, miszerint a szövetségesek nem jártak el a megállapodás szerint s így feltételeiket nem lehet figyelembe venni. A császár - írja Bethlen — »semmit inkább nem láttatik most is oltalmazni, mint az nagy hispániai reputátiót is látván, hogy senki onnét (a csehektől) nem deputáltatott az tractatusra, hanem idegenekre hagyatott, nagy gyalázatnak tartván, nem fog annál inkább semmire menni.« Ha a csehek legalább egy-két főembert, vagy mindenik országból egyet-egyet küldtek volna s ezek Bethlen képviselőjének elnöksége alatt Pozsonyban összejőve indították volna meg a tárgyalást, úgy igen tisztességesen lehetett volna a dologhoz fogni. A békepontokat fel sem merte küldeni Bethlen, meg lévén győződve arról, hogy ha már a fegyverszünet megkötése is oly rendkívül nehéz, s már ennél azt kivánja Ferdinánd, hogy a tárgyalások alatt a cseh király ne legyen a cseh királyság határai közt, hanem valamely örökös birtokára vonúljon vissza, mit ez nagy megaláztatása nélkül nem tehet meg : a békét a közölt pontok alatt a császárral megkötni lehetetlennek tartja és azért azokat fel sem küldte. A fegyverszünet megnyeréséhez már külön!) Török-magyarkori történ, emlékek III. 235.