Századok – 1886

Tárcza - Irodalmi és vegyes közlések - 100

TÁRCZA. 101 lajstroma is. Hisszük, hogy Nógrád megye példáját a többi törvényhatóságok is követni fogják. — BUDAVÁR OSTROMÁRÓL 1686-BAN érdekes kéziratot őriz a londoni Britisch Muzeum. Richards Jakab naplója ez Buda ostromáról és bevételéről s egy másik ugyanannak a naplója útjáról Londontól Budáig. A napló írója mérnöktiszt volt az angol hadseregben s 1685. okt. 17-iki rendelettel Magyarországba küldetett, oly utasítással, hogy útközben tanúlmányozza a szakmájába vágó dolgokat: a tüzőrséget, várerődítéseket s azokról jelentést tegyen az angol kormánynak. Richards Jakab 1686. april havában érkezett Bécsbe s önkénytesül ajánlkozott a török elleni hadjáratra. A Dunán lefelé haladva, egy két szóval megemlékezik Pozsonyról, Győrről, Komáromról, Párkányról stb. Leírja az új gyújtó kísérleteket, melyeket Pater Gabriel a lotharingçni herczeg előtt bemutatott s melyek Buda ostrománál oly fontos szerepet játszottak. Buda alá 1686. junius 15-én érkezett meg s e naptól kezdve híven leírja a vár kivívásáig az előfordúló eseményeket. Elkészítette a vár helyrajzát s Richardsnak egyik naplója nyomtatásban is megjelent 1687-ben Londonban. De ez több lényeges pontban eltér az itt ismertetett eredeti kézirattól, a melynek másolata megvan Kropf Lajos hazánkfia birtokában (Egyetértés 1885. nov. 17. 1.) Richards tényleges részt vett maga is Buda ostromában s jul. 4-én sérülést is szenvedett puskagolyótól és egy lehulló kődarabtól ; de komolyabb baja nem történt. — A MONUMENTA VATICANA eddig megjelent két kötetét a Firenzében megjelenő Archivio Storico Italiauo múlt évi Vl-ik füzetében Reumont Alfréd egy szépen írt tanulmányban tüzetesebben ismerteti. Történeti visszapillantást vet hazánk azon korára, melyet a két kötet oly gazdagon illustrait. A lengyel irodalomban dr. Finkel Lajos írt róla rokonszenves ismertetést a Przewodnik Naukowy i Literacki hasábjain. Múlt hó derekán Frakuóit a pápa kihallgatáson fogadta s ezen alkalommal kiváló érdekeltséggel tudakozódott a vaticani levéltárban folytatott kutatásai eredményéről. A pápa, hogy a kutatást megkönnyítse, folyton kiváló előzékenységben részesíti a tudós kutatót. — BOD PÉTER EGYHÁZTÖRTÉNETÉRE: »História Hungarorum ccclcsiasticu« cz. müvére Szalay Károly előfizetési felhívást közöl a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1886. jan. 3-ki számában. Bod Péter említett müvének eddig csak egyes részei voltak ismeretesek hazánkban, némely kézíratok után. Mikó Imre gr., a ki 1862-ben megírta »Bod Péter életét és munkáit« csak a Kolozsvárt meglévő 4-ik könyvet ismerte, a három első könyvről azt hitték, hogy elveszett. Az eredeti kézírat azonban nem veszett el, megvan a leideni egyetemi könyvtárban, a hová kiadatás végett még a múlt század közepén elküldetett, de kiadatása nem sikerülvén, az ottani egyetemi könyvtárba tétetett el. Ott találta meg ezt az 1884-ik év folyamán Szalay Károly hazánkfia. A Magyarországból jövő gyakori felszólításnak engedve, végre elhatározta Rauwennhoff L. W. E. leideni egyetemi tanár, hogy ezt kiadatja, s meleghangú felhívást intézett honfitársaihoz az előfizetésre. Az egész